IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Kutatási szabályok - Fülöp Tamás-Török Ádám: Szakmai beszámoló a Magyar Nemzeti Levéltár "Kutatói szokások felmérése 2016" kérdőívének eredményeiről. Levéltári Közlemények, 87. (2016) 271-
Mérleg ágyazott Google keresőmotorral az lenne a keresés. A találati listát nehéz átlátni. 3-4 hete egyszerűen nem sikerült azt sem megtalálnom, hogy pontosan kik dolgoznak a MNL OL-ban (lehet, azóta az is felkerült), pedig a régi honlapon nem volt gond előkeresni. Nem egyszerű ennyi információt és intézményt, ennyi hírt egybehangolni, de ez ebben a formájában sajnos nehezen használható és marad a Google. ” Egy megjegyzés érkezett a kutatótermek túlzsúfoltságára, továbbá az egyházi levéltárak pozitív példáját említik az anyakönyvek online kutathatósága terén. „Sajnos az utóbbi időben keveset kutattam a levéltárakban. Az egyik, amiért a levéltári kutatást szüneteltettem, az állandó helyhiány. Nem lehetett előre tudni, hogy mennyi időt kell várni, hogy szabad géphez kerüljek. Viszont az interneten elég sok minden megtalálható. Amit hiányolok, az egyházi anyakönyvek interneten való kutatása. Sajnos, ami elérhető, az mind fizetős. Igaz, hogy a 3 hónapos határidő sokszor elegendő, de aki már kutatott családokat, az tudja, hogy sokszor viszszatérünk ezekre a településekre, vagy környékére /akkor ismételten fizetni kell/” Nézzünk néhány véleményt, javaslatot kifejezetten a megyei levéltárak működéséről. „Több támogatás a vidéki levéltáraknak, segítve ezzel az ottani források megfelelő környezetben történő vizsgálatát.” „Amint említettem, sokkal több iratot kellene digitalizálni, hogy valóban kereshetővé váljanak a gyűjtemények, és sokan találjanak rá a levéltári forrásokra. Az internetes kérések rendszerének elindítása is időszerű. A HBML kisebb kutatótermét az egri mintájára lehetne fejleszteni, utóbbi kellemes kutatóhellyé vált az átalakítás után. Jó lenne, ha tudományos adatbázisokhoz hozzá lehetne férni a levéltárakból, hogy egy-egy megfigyelt jelenség fontosságát egyből kontextusba lehessen helyezni és esetlegesen változtatni a kutatás irányán. A magyaróvári anyagok feldolgozása: csak a megyei jegyzőkönyvek több kilométernyi anyag.” Akadt javaslat a közművelődés fejlesztésére is: „Minden levéltárban tudományosfolyóiratok (külföldi, hazai). Levéltár-shop: folyóiratok, könyvek, segédanyagok, DVD-k, póló, bögre, kulcstartó (emlékéves témakörökre külön specializálva is). Levéltár-pedagógia, andragógia (ami lehet, hogy létezik, de én nem hallottam). Hajrá levéltárosok!” Egyéb megjegyzések: „A bécsi iratok digitalizálása.” „Határon túli anyagok elérhetővé tétele.” „Nyelvi fordítás kérése a levéltárosoktól.” „Hideg a kutatóterem.” „A nem megfelelő kutatók eltávolításának lehetősége.” „Némileg engedékenyebb lennék abban az esetben [...], ha a kutató mégis az eredeti iratot és nem a mikrofilmet akarná kutatni.” A szabad véleménynyilvánítás lehetőségét tartalmazó 56. kérdésre adott válaszok alapján összefoglalóan elmondható, hogy az MNL tagintézményeit látogató kutatók modern, látogatóbarát, 21. századi levéltárat szeretnének. Kevesebb adminisztrációt, több számítógépet, internet-elérhetőséget korlátozások nélkül. (Különösen néhány megyei levéltár áll rosszul ebből a szempontból, de ne feledjük, hogy a Hess András téri kutatóterem bezárásával az OL-ban történő anyakönyvi kutatás is bonyolultabbá vált.) Az anyakönyvek online publikálását várják, 292
