IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Kutatási szabályok - Fülöp Tamás-Török Ádám: Szakmai beszámoló a Magyar Nemzeti Levéltár "Kutatói szokások felmérése 2016" kérdőívének eredményeiről. Levéltári Közlemények, 87. (2016) 271-
Mérleg Ezzel szemben a „Kutatásomhoz szívesen vennék igénybe elektronikus tájékoztatási eszközöket (pl. oktató videó)” állítással mindössze 209-en (33,5%) tudnak maximálisan azonosulni. A felmérés egyik legtanulságosabb kérdése a 44., itt szöveges választ vártunk arra a kérdésre, hogy „Az Ön véleménye szerint a levéltári kutatást milyen új szolgáltatásokkal korszerűsíthetnénk?” 414-en válaszoltak, 496-an tartózkodtak. A kérdés jellegéből eredően a válaszok nagyon széttartók és eklektikusak, de azért érdemi következtetések is levonhatók belőlük. A válaszokban megfogalmazott javaslatok a további belső feldolgozó, adatbázis-építő, digitalizálási stratégiára nézve is fontos adatokat tartalmaznak. A legtöbb megjegyzés természetesen a felekezeti anyakönyvek online elérhetőségére érkezett. 150-en javasolták levéltári iratok, segédletek digitalizálását, 110-en szorgalmazták az anyakönyvek online közzétételét, páran azok indexelését. Elsősorban otthonról, ingyenesen szeretnék elérni az anyakönyveket kutatóink, de sokan elfogadnák a szolgáltatás fizetőssé tételét az egyházi levéltárak példájára. Igény mutatkozik a határon túli magyar vonatkozású anyakönyvek digitalizálására és anyakönyvi adatbázisba való integrálására is. Ketten konkrétan is kérték az anyakönyvi kutatásra vonatkozó törvény rendezését: „A 2014 júliusában életbe lépett új levéltári törvény (100-75-30 éves időszak) miatt több levéltár letiltotta az anyakönyvek kutatását. Kérnénk ennek rendezését!’ Az „állami anyakönyvek kutathatósága nem egyforma az egyes intézményekben, a korlátozási idő számítása nem egységes, nem egyformán ítélik meg az adatvédelmi törvény és az anyakönyvezésről szóló törvény előírásait, a digitalizált anyakönyveket (egyházi, polgári) nem csak a levéltárban, hanem az interneten is hozzáférhetővé kellene tenni.” Egy kutató azt javasolta, hogy az anyakönyvi adatbázis jelenjen meg az ADT+-on, egy másik pedig az Arcanum-adatbázisok hozzáférésének szélesítését kérte. (A kérdőív publikálása óta utóbbi igény a tagintézményi központokban megvalósult.) Az 1828-as összeírás, az E, P, R szekciók anyagainak (OL), a minisztériumok iktató- és mutatókönyveinek, a megyegyűlések jegyzőkönyveinek, regesztáinak, illetve a napilapok digitalizálására (ami jelentős részben megvalósult), NAVA-pont létesítésére (szintén megvalósult) is érkezett 1-1 javaslat, de jellemzően a konkrét iratanyag megjelölése nélkül. Kritikával illették a kutatótermek számítógépes ellátottságát és a gépek minőségét. 27-en szorgalmazták a kutatótermek korszerűbb gépekkel ellátását. 8-an kérték a wifi-szolgáltatás kiterjesztését a kutatóteremre. Persze, ha otthonról is elérnék az anyakönyveket, ez a probléma okafogyottá válna sokak szerint. Milyen új levéltári szolgáltatásokra mutatkozik igény? Hatan tartják szükségesnek a referensekkel való könnyebb kapcsolatfelvételt. Egy hozzászóló kritizálta az MNL OL-t, mondván, az MNL Zala Megyei Levéltárában sokkal segítőkészebbek a levéltárosok a kutatókkal, több időt szánnak rájuk. (Ez magyarázható a kutatási esetek alacsonyabb számával is, vagyis egy kutatóra talán több időt tudnak szánni a levéltárosok a megyékben.) 286
