IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Kutatási szabályok - Fülöp Tamás-Török Ádám: Szakmai beszámoló a Magyar Nemzeti Levéltár "Kutatói szokások felmérése 2016" kérdőívének eredményeiről. Levéltári Közlemények, 87. (2016) 271-
1 „Kutatói szokások felmérése 2016” kérdőív eredményeiről A következő kérdéscsoportban a kutatók által a kutatóhely megközelítésére tett erőfeszítéseket szándékoztunk felmérni. Egyértelműen kiderült, hogy a válaszadók majdnem fele (47,8%) ugyanabban a városban kutat, amelyikben él, 10,5%-uk 50 km-nél is messzebbről érkezik, és 3,7%-uk jön külföldről. Az utazásra fordított idő erősen szubjektív és függ a felkeresendő céltól, illetve az igénybe vett közlekedési eszköztől. Jellemzően fél és másfél óra utazás az átlag, de extrém példaként 10 óra is előfordult a válaszok között. Az utazással összefüggésben tettük fel a kérdést, hogy „a vendégszobát igénybe venné-e?” Fontos megjegyezni, hogy elvi alapon tettük fel a kérdést, és nem konkrétan a vendégszoba-használatra kérdeztünk rá, de így is meglepő módon a válaszadók 77,8%a erre nem tartana igényt. Összesen 170 fő jelezte a 767-ből, hogy szeretne vendégszobát igénybe venni. Ez a szám - összevetve azok számával, akik 50 km-nél messzebbről vagy külföldről érkeznek (273 fő) - jelentősen alacsony. A következő kérdéscsoport („milyen gyakran keresi fel kutatási céllal a Magyar Nemzeti Levéltár kutatóterme(i)t”, „mennyi időt tölt egy-egy alkalommal kutatással”, „jellemzően a hét melyik napján kutat”, „jellemzően milyen napszakban kutat a nyitvatartási idő egésze alatt”) már a konkrét kutatói szokásokat igyekezett felmérni. Ebből megállapítható, hogy a válaszadók zöme (66%) havonta, illetve évente több alkalommal (pontosabban nem definiált alkalomszámmal) keresi fel a levéltárakat, ennél sűrűbben 11,8%, ritkábban pedig 22,2% jár levéltárba. A válaszadók 69,5%-a fél, illetve egy napot kutat, 20,3%-uk pedig változó időtartamot tölt el a levéltárban. A napszak vonatkozásában a többség (35,1%) a délelőttöt jelölte meg, 49,7% pedig a „változó” választ adta. Értelemszerűen egy hosszabb kutatást a nyitvatartás figyelembevételével már délelőtt célszerű elkezdeni, ezért a válasz nem túl meglepő. A 16 óra utáni kutatást 3,5% jelölte meg, azaz 27 fő, de köztudott, hogy ez a kutatási időpont-lehetőség még nem általános az MNL-en belül. Az ezt követő kérdések („igénybe venné-e a kutatótermet munkaidő, azaz 16 óra után is”, „milyen gyakran igényelné a hosszabbított nyitvatartási”, „igényelné-e a szombati nyitvatartási”) a konkrét kutatói igények felmérését szolgálták. Egyértelműen a válaszadók 63,8%-a szeretne hosszabban, 16 óra után is nyitva tartó kutatótermeket, 53,1%-uk heti egy nap igényelné ezt a hosszabb nyitvatartást, 34,9%-uk azonban több napon is. A szombati nyitvatartás igényét „csak” a válaszadók 49,4%-a jelölte meg, 50,6%-uk nem jönne ekkor kutatni. Ugyanakkor önkritikusan meg kell jegyezni, hogy nem volt olyan válaszadási lehetőség, amelyben jelezhették volna a kitöltők, hogy nem igénylik a hosszabb nyitvatartási, ezen a válaszadási lehetőségen a jövőben módosítani kell. A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy a kutatók igénylik a hetente minimum egy napon hosszabban, 16 óra után is nyitva tartó kutatótermet. Ezt lehetőség szerint (a válaszok alapján) szerencsés a hét közepén (kedd-csütörtök) megvalósítani. A szombati nyitvatartás bevezetése már nem ilyen egyértelmű kérdés: bár szinte elhanyagolható a különbség (1,2 százalék), mégis a nem válaszok aránya 279
