IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat

Kutatási szabályok - Fülöp Tamás-Török Ádám: Szakmai beszámoló a Magyar Nemzeti Levéltár "Kutatói szokások felmérése 2016" kérdőívének eredményeiről. Levéltári Közlemények, 87. (2016) 271-

Mérleg

Izgalmas kérdés a kutatók foglalkozásának, foglalkozási területének vizsgálata. A kérdőívet kitöltő kutatók közül legtöbben a nyugdíjasok csoportjába tartoznak (33,1%). A válaszadók közül jelentős arányban szerepelnek a közgyűjteményi dolgozók (11,3%). A tudományos kutatók és a főiskolai/egyetemi oktatók aránya 8,4, illetve 2,7%. Talán egy kicsit meglepő, hogy a főiskolai/egyetemi hallgatók aránya nem túl jelentős a kitöltők körében, mindössze 5,2%. Viszonylag nagy számban vannak az „Egyéb” kategóriát választók, összesen 244-en, ami az összes válaszadó 26,8%-a. E kategórián belül változatos foglalkozások szerepelnek, például ügyvéd, közgazdász, informatikus, portás, anyagmozgató, diszpécser, védőnő stb. Érdekes, hogy van aki a családkutatást, a helytörténeti kutatást jelölte meg foglalkozásként.

Jelentős kisebbségük tagja (dolgozója) valamilyen tudományos intézetnek, közgyűjteménynek, illetve hivatalos szervnek (230 fő, ill.

25,3%),

és 229-en válaszoltak arra a kérdésre, hogy milyen intézménynek. Közgyűjteményi tagságra összesen 196 válasz érkezett, ebből legnagyobb arányban levéltárosok válaszoltak (78 fő, a kérdőívet kitöltő 910 fő 8,6%-a). 26 fő pedig tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. (Azt nem kérdeztük meg, hogy köztestületi, levelező vagy rendes tagok-e.)

Ha megvonjuk az első nyolc kérdés mérlegét, azt látjuk, hogy a levéltárhasználók túlnyomórészt városban élnek, nagy részük főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkezik. A kutatók foglalkozás szerinti megoszlása változatos, de a tudományos, illetve közgyűjteményi kötődés jól látható. Körülbelül harmaduk nyugdíjas.

II. A

levéltári kutatás típusa, kutatott korszakok, kutatott anyagok, kutatás célja, levéltárhasználat jellemzői, segédletek, levéltári anyag használatának jellegzetességei (9-19. kérdés)

A „Tudományos vagy magáncélú kutatást folytat?” kérdésre összesen 857-en válaszoltak és 53-an tartózkodtak. Szembetűnő, hogy a kérdőívet kitöltők 16,2%-a az „is-is” lehetőséget választotta. A kitöltők közel kétharmadának, 64,1%-ának kutatása vállaltan magáncélú. A válaszadók ötödé, 19,7%-a saját bevallása szerint tudományos célból keresi fel kutatótermeinket.

Érdemes mindezeket az adatokat egybevetni az - igaz, csak Országos Levéltár (OL) szintű - hivatalos statisztikákkal: 2015-ben 1062 magáncélú (46%) és 1219 (52,8%) tudományos célú kutatási kérelmet adtak be. Ezzel szemben a kérdőív válaszadói között a nem tudományos kutatók jelentősen felülreprezentáltak. A „Milyen témát kutat?” kérdésre több választ is be lehetett jelölni, a 9. kérdéshez hasonlóan a válaszadók nagyságrendileg kétharmada családtörténeti kutatásokat folytat, anyakönyveket kutat, míg 40% helytörténetet. Az „Egyéb” rovatban 66 különböző, igen változatos kutatási téma jelenik meg: sakk- és bridzs- 274