IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Kutatási szabályok - Fülöp Tamás-Török Ádám: Szakmai beszámoló a Magyar Nemzeti Levéltár "Kutatói szokások felmérése 2016" kérdőívének eredményeiről. Levéltári Közlemények, 87. (2016) 271-
„Kutatói szokások felmérése 2016” kérdőív eredményeiről történet, harangok története, színháztörténet, zenetörténet, természettudományok, Dunakanyar, személyi igazolványok története stb. (E rovatban számosán jelezték, hogy egyházak, gyülekezetek, intézmények történetét kutatják.) A „hagyományos” kutatási témákat, például a politikatörténetet, gazdaságtörténetet, kultúrtörténetet a válaszadók 9-12%-a jelölte be. A „Milyen korszakot kutat?” kérdés esetében az 1711 előtti korszakra válaszadóink 26,5%-ának terjed ki a figyelme. 50% fölötti érdeklődés mutatkozik az 1711 és 1945 közti korszakok iránt. (A legnépszerűbb a dualizmus, ezt 66% kutatja, de az 1945 utáni korszak iránt is 31% érdeklődik.) A kitöltők 55%-a kutat az OL anyagában. (A szekciók közül kiemelkedik a P, a családi levéltárak anyaga, ezt 260-an kutatják a 857 válaszadóból, ami 30,3 %os részesedést jelent.) 28,5% látogatja a megyei levéltárakat, s kutatja többnyire a családok, személyek, megyei törvényhatóságok, mezővárosok iratanyagát. 80 szöveges válasz is érkezett a kérdésre, ebből 26-an említették az anyakönyvek kutatását, ami jelzi az ezzel kapcsolatos társadalmi igényeket is. 23 hozzászóló említette a különböző online adatbázisokat ( eleveltar.hu , adatbazisokonline.hu, vagy egyszerűen csak „internet”). A „Tervez-epublikációt?” kérdésre 857-en válaszoltak. Erre vonatkozóan nagy számban bizonytalanok: 213-an jelölték meg a „Nem tudom” opciót (25%), míg a válaszadók 42%-a nem tervez publikációt, 33%-a viszont igen. A „Milyen típusú publikációt készít?” kérdésre 284-en válaszoltak. 113-an tanulmányon, 87-en önálló könyvön, 38-an disszertáción dolgoznak. Érdekesség, hogy publikus családfa építése, honlapkészítés is szerepel a megjegyzések között. A „Saját céljára kutat, vagy megbízást teljesít?” kérdés alapján megállapítható, hogy a 853 válaszadó 90%-a saját célra kutat. Figyelembe veendő a megbízást teljesítők 10%-os kisebbsége, ez esetben 83 kutatóról van szó. A „Jellemzően milyen anyagot kutat?” kérdésre adott válaszok alapján megállapítható, hogy a levéltári felhasználók többsége eredeti iratokat (65%), mikrofilm másolatot (59%) és digitális másolatokat (54%) egyaránt kutat. Levéltári kiadványokat, vagyis forrásközleményeket, tanulmányköteteket 25%-uk vesz a kezébe. A „Hogyan kezdi a kutatást? Milyen segédletekkel kezd?” kérdés esetében több választ is be lehetett jelölni egyszerre. Az online kérdőívre válaszolók 78%-a kezdi kutatását az internetes adatbázisok böngészésével. 52,7% kutatótermi segédletek, 30,6% könyvtári segédletek átnézésével is kezdi a kutatást. Elgondolkodtató, hogy a levéltárat felkeresők közel hatoda, 17,3% (145 ember) kutatásai megkezdése során egyből levéltáros segítségét kéri. A digitális tartalmak növekedésével, a digitális tudás térhódításával arányuk várhatóan csökkenni fog, viszont a honlap, ill. adatbázisaink áttekinthetőbbé tétele, kezelhetőségük javítása és természetesen a tartalombővítés is nagyon fontos feladat. (A honlap átláthatóságát többen is kritizálták szöveges válaszaikban, lásd a 44., ill. 56. kérdésre adott válaszokat.) 275
