IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Kutatási szabályok - Reisz T. Csaba: Kutatási szabadság és annak korlátai a magyarországi levéltárakban (1945-től napjainkig). Levéltári Szemle, 64. (2014) 4. 5-25.
Kutatási szabadság és annak korlátái a magyarországi lev é It ár a kb a n ták, amelyek főként a belügyi, a külügyi, a pénzügyi és a kulturális tárca hatáskörébe tartozó szervek és ügyek iratainak kutatását korlátozzák. A hosszú felsorolást olvasva, az merül fel az olvasóban, hogy tulajdonképpen a modern kori iratanyagból mi maradt szabadon kutatható? A tematikus korlátozások ismételt felsorolásától eltekintek, a részletek fentebb olvashatók, és csak egy dokumentumtípus (anyakönyv) két nagy egységének (felekezeti és állami) kutatására vonatkozó összefoglalást teszek. 5.6.1. Egyházi anyakönyvek Magyarországon az állami anyakönyvezés 1895. évi bevezetéséig a személyi nyilvántartás funkcióit az egyes felekezetek által vezetett anyakönyvekkel látták el. Az új rendszert követően az egyházi anyakönyvek elveszítették korábbi köz(ok)irati jellegüket, bár még hosszú ideig, a 20. század ’70-es éveiig állítottak ki belőlük különféle igazolásokat. Az anyakönyvek az egyházak magánirataivá, magán tulajdonukká váltak, államosításuk, központi begyűjtésük soha nem történt meg. Az egyházi anyakönyvek a család- és helytörténészek egyik legfontosabb forrásbázisa mind a mai napig, bár kutatásukat az egyes plébániákra, lelkészségekre utazás jelentősen megnehezítette. 1956-ban a mormon egyház dániai tevékenységét ismertető cikk alapján született meg a gondolat a magyar levéltárosokban, hogy a magyarországi egyházi anyakönyveket teljességgel összegyűjtsék és a szükséges eszközök biztosítását jelentő mormon segítséggel mikrofilmre vegyék, egy példányt a mormonoknak, egy példányt pedig a MOL-nak készítettek. Már az eredeti célkitűzés szerint is a magyar gyűjtemény feladata a kutatás elősegítése volt. 1960—1969 között közel 5,1 millió felvételt (ebből kb. 3,5 millió felvételt az anyakönyvekről) készítettek a MÓL mikrofilmező műhelyében.41 41 A téma két alapvető feldolgozása: Garadnai Zoltán—Berkes József—Viszket Zoltán: A „mormon” mikrofilmezés története a Magyar Országos Levéltár filmtárában, 1956-1963. Levéltári Közlemények, 79. évf. 2008. 2. sz. 5—63.; és újabban: REISZ T. CSABA: Felekezetek közreműködése az egyházi anyakönyvek levéltári mikrofilmezésében a „mormon akció” idején. Amikor „fellazult tételben fogalmazódott meg a világ”. Magyarország a hatvanas években. Szerk. ÓLMOSI ZOLTÁN-SZABÓ CSABA. Bp., 2013. 110-130. 42 38725/1975 XII. LIG — Egyházi anyakönyvek kutatása (1975. 12. 02.) A jogi szabályozás a levéltárakban őrzött egyházi anyakönyvek kutatását hosszú ideig nem korlátozta, 1975-ben azonban a korábbi szabadságot egyes konkrét problémák miatt a levélárügy központi irányítója, a LIG megszüntette. December 2-án arra utasította az állami levéltárakat, hogy az 1867 után keletkezett egyházi anyakönyvek másodpéldányát további intézkedésig helyezzék kutatási tilalom alá.42 A LIG december 28-án a minisztériumhoz fordult, leírva a korlátozás előzményeit, valamint azt a problémát, amely a tilalom miatt a MÓL mikrofilmgyűjteményében ebből adódott: „Káldy Zoltán, a Déli Evangélikus Egyház kerület Püspöke felhívta a figyelmet arra, hogy Schmidt-Tomka Gusztáv ebringeni (NSZK) nyugalmazott tanár több magyarországi evangélikus egyházközségben azok anyakönyveiről mikrofilmet készíttetett, ezek felhasználásával egymás után írja füzeteit, és küldi be Magyarországra. A füzetek célja számos falu német eredetének bizonyítása. Schmidt-Tomka eljárása ellen, amely egyházi körökben nyugtalanságot keltett, maguk a lelkészek tiltakoztak, Káldy püspök pedig az anyakönyvek kutatását, illetve másolását megtiltotta.” Emiatt a másodpéldányok 23
