IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Kutatási szabályok - Reisz T. Csaba: Kutatási szabadság és annak korlátai a magyarországi levéltárakban (1945-től napjainkig). Levéltári Szemle, 64. (2014) 4. 5-25.
Ret s % T. Csaba kutatását ideiglenesen leállították. Ebből viszont újabb probléma keletkezett, ugyanis a MÓL mikro filmtekercs ein folytatólagos volt a felvételezés 1895-ig, így a tilalom az 1867 előtti idők kutatását is meggátolta. A filmek szétvágása lehetetlen, mert ez kb. 5000 tekercset érintene, a tilalom fenntartása viszont a kutatást hozza hátrányos helyzetbe.43 1976 elején a kutatási tilalmat részben feloldotta a LIG: az 1867 utáni anyakönyvi másodpéldányok és mikrofilmek kutatási korlátozása a külföldi kutatók esetében továbbra is fennmaradt, de a magyar állampolgároknak — ha nem külföldi személy érdekében végezte a kutatásait — engedélyezhető volt.44 Egy év múlva, 1977-ben még tovább enyhítették a szigorúságot: fokozott óvatosság megtartása mellett az egyházi anyakönyvek kutatását engedélyezték. Fenntartották ugyanakkor azt a korlátozást, hogy 1867-ig visszamenően az állampolgárság és a névváltoztatás ügyei nem kutathatók, így ha az anyakönyvben ilyen bejegyzések szerepelnek, az sem belföldi, sem külföldi kutatónak nem volt kiadható.45 Ősszel tovább pontosítják a korlátozásokat: 1977. szeptember 1-jétől az 1867—1895 között keletkezett anyakönyvek kutatásához csak a nem magyar, illetve külföldön élő magyar állampolgár kutató esetében van szükség külön engedélyre, a korlátozás a hazai tudományos kutatókra nem vonatkozik.46 43 38846/1975 XII. LIG - Egyházi anyakönyvek reprodukcióinak kutatása (1975. 12. 28.) 44 26279/1976 IX. LIG — Egyházi anyakönyvek másodpéldányainak kutatása (1976. 02. 09) 45 26517/1977 IX. LIG - 1895. 10. 01. előtti egyházi anyakönyvek másodpéldányainak kutathatósága (1977. 04. 21.) Ennek kiegészítése: 27025/1977 IX. LIG - Anyakönyvek kutatása. (1977. 09. 02.) 46 27025/1977 IX. LIG - Anyakönyvek kutatása (1977. 09. 02.) 5.6.2. Állami anyakönyvek Az állami anyakönyvezést 1894-ben vezették be, 1895. október 1-jétől ez lett az állami közhiteles személynyilvántartás. A polgári korszakban törvény (1894:XXXIII. te.) és a belügyminiszter által kiadott végrehajtási rendeletek szabályozták az anyakönyvekkel kapcsolatos teendőket, a levéltárakba kerülő másodpéldányokra vonatkozóan is. 1945 után csak törvényerejű rendeletek születtek (1952:19. tvr., 1963:33. tvr., 1982:17. tvr.), amelyhez végrehatási rendeletként számos jogszabály vagy azt pótló utasítás kapcsolódott. Belügyminiszteri, kormányelnöki, minisztertanácsi hivatali elnöki, szakminiszteri rendeletek születtek, a hiányzó szabályozást pedig a levéltári központi irányító szerv (LÓK, MM LO, LIG) utasításai pótolták. A levéltárakban őrzött anyakönyvek kutatásával kapcsolatosan számos probléma merül fel. Kérdés már az is, hogy a levéltári anyagba beletartoznak-e az anyakönyvek, így vonatkozik-e rájuk a keletkezési idő szerinti kutatási korlátozás? Az anyakönyvi szabályozás elvi következetességgel zárja ki az anyakönyvekbe való betekintés lehetőségét magán személyek számára. Az 1960-as évektől kezdődően ugyanakkor megfigyelhető egy kettős jogi szabályozás: a közigazgatási jog teljesen elzárkózik az állami anyakönyvek kutathatóságától, a kulturális (levéltárügyi) szabályozás viszont a tudományos, később pedig a minősítés nélküli kutatás számára megengedte a levéltári példányok kutatását, amelyhez a levéltárvezető adott kutatási engedélyt. 2009 nyarától megszűnt a levéltárvezető engedélyezési jogosultsága, így ma törvényesen állami anyakönyvek nem kutathatók a levéltárakban. 24
