IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Kutatási szabályok - Reisz T. Csaba: Kutatási szabadság és annak korlátai a magyarországi levéltárakban (1945-től napjainkig). Levéltári Szemle, 64. (2014) 4. 5-25.
Kutatási szabadság és annak korlátái a magyarországi lev é It ár a kb a n után) nem született. Az utasítás meghatározása szerint „a levéltári kutatás adatok feltárása a levéltárak őrizetében levő anyagból tudományos, igazgatási (gazdasági) vagy magáncélok kielégítése végett.” A kutatáshoz előzetesen engedélyt kellett kérni, külföldi kutató számára az engedélyt a LIG útján a fogadó szerv vagy a Külügyminisztérium szerezte be. Az engedélyt a levéltár igazgatója vagy megbízottja adta ki. Kutatási engedélyt kaphatott bárki, aki 18. életévét betöltötte, a kutatási szabályok betartását vállalta, és rendelkezett az iratok tanulmányozásához szükséges ismeretekkel. A levéltár — az állami és jogos magánérdekek mindenkori védelmére kötelezetten — a magyar állampolgárnak előadhatta mindazt, ami 1938. január 1. előtt keletkezett, kivéve, ha a művelődési miniszter — az iratképző, jogutódja vagy más szerv kérésére — korlátozta a kutatást; az 1938. január 1. után, a kutatás naptári événél 20 évvel korábban keletkezett olyan iratokat, amelyre az iratképző nem igényelt korlátozást, vagy a kutató a korlátozást kérő szerv engedélyével rendelkezett. Külföldi állampolgár az 1938. január 1. előtt keletkezett, kutatási korlátozás alá nem vont iratokban kutathatott. Más állam vagy külföldi személy számára kutatást végző magyar állampolgárt a külföldiekkel azonos módon kellett elbírálni. A letétbe helyezett iratanyag kutatását a letéti szerződés tiltó rendelkezése szerint lehetett kiadni, ha ilyen nem volt, az általános feltételek az irányadók. A 30/1969. (IX. 2.) Kormányrendelet 7. § (4) bekezdése szerint „az állami szervek levéltári őrizetbe adott iratanyagában a kutatást a felügyeletet gyakorló miniszter a művelődési miniszterrel egyetértésben [...] gyakorolja”. Ennek alapján adta ki a LIG 1972-ben az országos főhatóságok levéltári anyag kutatására vonatkozó korlátozásait tartalmazó utasítást.30 A Belügyminisztérium a következő iratanyagok kutatását korlátozta: 1867 utáni állampolgársági és névváltoztatási iratok, 1895. október 1. utáni állami anyakönyvek és iratok, 1919. augusztus 1. után belügyi személyi anyagok, jobb- és baloldali politikai mozgalmak: pártok, egyesületek, szervezetek; vallási egyesületek, határrendészet iratai; 1945 utáni iratok: rendőrség, határőrség, karhatalom, tűzrendészet személyi anyagai, fegyveres erők, alakulatok iratai, rendőri felügyelet, németek kitelepítése, lakosságcsere, emigrálás, visszavándorlás, disszidálás, 1956 ellenforradalmi iratai. A 20 évnél régebben keletkezett iratok is automatikusan korlátozás alatt maradtak. 30 51103/1972 X. LIG — Kutatási korlátozások elrendelése (1972. 02. 21.) A Külügyminisztérium korlátozásai voltak az 1919. január 1. utáni iratok esetében: nemzetiségi, kisebbségi kérdés, Magyarország és külállamok diplomáciai és politikai kapcsolatai, külügyminisztériumi személyzet nem publikált iratai, külállamok közéleti és politikai személyiségeinek szenzitív iratai, katonai térképek; 1938. január 1. utáni iratok esetében: menekültügyi kérdések, külföldi magyar szervezetek Magyarországgal tartott kapcsolatai, hadügyi fondok; 1945 utáni iratok esetében: külügyi szervezet, munkaterv, költségvetés, hadifogolyügy, lakossságcsere, kitelepítés, diplomáciai és politikai kapcsolatok, kulturális és politikai kapcsolatok, nukleáris ügyek, külkereskedelem, Szövetséges Ellenőrző Bizottság, szocialista országok gazdasági együttműködése, KGST, külügyi szakértők és tanácsadók, nemzetközi szervezetek és tisztviselők jóhírét veszélyeztető iratok, magyar emigráns szervezetek és személyek, rejtjeles táviratok. 13
