IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Kutatási szabályok - Reisz T. Csaba: Kutatási szabadság és annak korlátai a magyarországi levéltárakban (1945-től napjainkig). Levéltári Szemle, 64. (2014) 4. 5-25.
Ret s % T. Csaba A Pénzügyminisztérium korlátozása: a Monarchia megszűnésével kapcsolatos pénzügyi és vagyonjogi iratok, nemzetközi pénzügyi és vagyonjogi megállapodások, államosított külföldi vállalatok, 1938. január 1. utáni iratok: nemzetközi vámiratok, külkereskedelem, nemzetközi közlekedésügy. 1974-ben a MOL a levéltári anyag alapján adható felvilágosítást belső utasításban szabályozta, amelyet zsinórmértékül megküldték a többi levéltár számára is.31 Minden megkeresésre csak olyan levéltári anyagból volt tájékoztatás adható, amely a tájékoztatást kérő számára kutatható volt. „A tájékoztatás nem tartalmazhat olyan adatokat, amelyek rendelkezésre bocsátása az államérdeket vagy valamely állampolgár jogos magánérdekét sértené.” 31 51660/1974 X. LIG - Tájékoztatás a levéltári anyag alapján. (1974. 04. 26.) 32 377/1975 I. KM sz. intézkedés a levéltárakban folytatható kutatásokról (1975. 01. 30.). Az új szabályozással az 1972. évi szabályozások hatályukat vesztették. Kiegészítése: 752/1975. I. KM. (1975. 05. 23.) 1975-ben a szakminisztérium a levéltárakban folytatható kutatásokról intézkedett. A levéltár jogosult volt kutatási engedélyt adni a magyar állampolgárnak az 1944. szeptember 30. előtt keletkezett, nem korlátozott iratanyag kutatására; az 1944. szeptember 30. után keletkezett, 20 évnél régebbi, korlátozás alá nem eső, korabeli vagy új segédlettel rendelkező és ezért darabonként, tételenként vagy kútfőnként is (nem csak csomónként) kutatható; valamint a 20 évnél később keletkezett, de kutatási korlátozás alatt nem álló, segédlettel kutatható, az iratképző vagy jogutódja által kutatni engedélyezett iratanyaghoz. Magyar állampolgár számára kutatási korlátozás alá estek: állampolgársági és névváltoztatási ügyek (1867. január 1. után), állami anyakönyvek, anyakönyvi ügyek, örökbefogadási ügyek (1895. október 1. után), nemzetiségi, kisebbségi kérdés, külügyi szervezeti, személyi iratok, katonai térképek, a monarchia megszűnésével kapcsolatos pénzügyi és vagyonjogi iratok, USA dollárra kibocsátott magyar kötvények, BM alkalmazottak, csendőrség, rendőrség, jobb- és baloldali politikai mozgalmak, pártok, szervezetek, vallási egyesületek, határrendészet (1919. augusztus 1. utáni iratok), menekültügyi kérdések, külföldön működő magyar szervezetek, külügyi és diplomáciai, politikai ügyek, külállamok közéleti személyiségeinek tevékenysége, hadügy, nemzetközi vámügy, külkereskedelem, nemzetközi vámügy, bécsi döntés, elhurcolt, elkobzott vagyonok, zsidó vagyon kormánybiz toss ága, áttelepítés, menekültügy, nemzetközi adójogi egyezmények és szerződések, államosított külföldi vállalatok, 100 holdon felüli külföldi tulajdonú birtokok iratai, állam elleni és politikai jellegű bűnügyek (1938. január 1. utáni iratok); fegyveres és rendvédelmi erők, testületek, B-listák, internálások, rendőri felügyelet, magyarországi németek kitelepítése, lakosságcsere, kivándorlás, visszavándorlás, disszidálás, külföldiek ellenőrzése, légoltalom, polgári védelem, 1956-os ellen forradalmi cselekmények, külügyi szervek szervezeti és személyi, költségvetési, pénzügyi iratai, hadifogolyügyek, tudományos és kulturális ügyek, SZEB-iratok, Varsói szerződés, KGST iratai, külállamokról szóló információk, magyar emigráns szervezetek és személyek, szovjet—magyar közös vállalatok, lakossági adók és illetékek, jogszabály-előkészítés, nép bíróság, bűnügyek, Igazságügyminisztérium teljes anyaga, Kulturális Minisztérium személyzeti ügyei (1944. szeptember 30. utáni iratok).32 14
