IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Kutatási szabályok - A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról; indoklás. • 1992.11.17 [1992:LXIII. tv. = Hivatalos jogszabálytár. Hatályos jogszabályok hivatalos gyűjteménye. Elektronikus.]
ellenőrzi. Ezen túlmenően azonban javaslataival és véleményével számottevő hatást gyakorol a Javaslat két tárgyát képező további törvényalkotási és jogalkalmazási tevékenységre is. A 25. §-hoz Az adatvédelmi biztos jogaiból következik, hogy előtte a működési területén nem lehet adatkezelést, személyes vagy közérdekű adatot eltitkolni. Az állam külső és belső biztonságának követelményei miatt azonban egyes állami szerveknél az ellenőrzést az adatvédelmi biztos csak személyesen gyakorolhatja, és csak külön törvényben meghatározott adatkezelések irataiba tekinthet be. A 26. §-hoz Bárki kezdeményezheti saját ügyében az adatvédelmi biztos fellépését, aki ennek alapján a 22. §-hoz fűzött indokolásban említett indézkedéseket teheti, eljárása azonban nem sértheti a bíróságok függetlenségét. Általános jellegű bejelentés is tehető pl. egyes adatkezelő jogsértő gyakorlatával szemben. Ezek azonban az adatvédelmi biztos ellenőrzési tevékenységét segítő (23. § a) pont) jelzések, külön szabályozásuk szükségtelen. Adatvédelmi nyilvántartás A 27. §-hoz Az adatvédelmi nyilvántartás deklaratív hatályú, adatai az adatkezelőt kötelezik. Az adatvédelmi biztos - bár a nyilvántartásba vételt nem tagadhatja meg - már a bejelentéssel egyidőben felléphet, ha a bejelentett adatkezelés nem felel meg a törvényes előírásoknak. Az adatvédelmi nyilvántartás egyrészt az adatkezelések jogszerűségének ellenőrzésére szolgál, másrészt az érintettnek ad lehetőséget arra, hogy adatai kezeléséről tudomást szerezzen, különösen abban az esetben, ha információs önrendelkezési jogát közvetlenül nem gyakorolhatja. A 28. §-hoz Az adatvédelmi nyilvántartási szám az adat útjának követését szolgálja, mert egy adatkezelő valamennyi, céljában különböző adatkezelését ugyanazon szám alatt kell nyilvántartani. A 29. §-hoz E §-ban felsorolt esetekben az indokolja az adatvédelmi nyilvántartásba való bejelentés mellőzését, hogy az adatkezelés célja egyrészt az érintett számára ismert és az adatfelvétel közvetlenül tőle történik (a)-d) pont), másrészt célja az érintett személyes érdekén túlmutat (e)-i) pont), vagy ki sem kerül a személyes szférából (j) pont). Egyes esetekben az adatkezelés szorosan kötődik a jogi személyek működéséhez, s a személyes adatok kezelése az érintettel fennálló jogviszonyhoz vagy szolgáltatáshoz kapcsolódik (a)—d) pont), más esetekben a személyes adat kezelése közérdeket szolgál (e)-i) pont), vagy a cél teljesüléséhez a személyes jelleg megőrzésére csak az adatkezelés meghatározott szakaszában van szükség (f) pont). E kivételekben meghatározott adatkezeléseket is be kell jelenteni, ha céljuk vagy tartalmuk több vagy más - például a továbbítást, nyilvánosságra hozást vagy egyéb hasznosítást illetően -, vagy a statisztikai előkészítés során személyes azonosítóiktól nem fosztják meg őket. Az érintett ugyanis vagy úgy tájékozódik arról, hogy adatait ki, hol, milyen célból és meddig használja, vagy pedig az adatvédelmi nyilvántartásból, a hatósági, ügyészségi vagy bírósági eljárás adott szakaszában pedig - más törvénynek megfelelően - tudomására hozzák az eljárásban kezelt adatait. Adatvédelmi iroda A 30. §-hoz Az adatvédelmi biztos jogállásának lényegét az is kifejezi, hogy a feladatai ellátásához szükséges dologi és személyi feltételeket - az országgyűlési biztos hivatalára vonatkozó szabályoknak megfelelően - az Országgyűlés biztosítja. V. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 16
