IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Kutatási szabályok - A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról; indoklás. • 1992.11.17 [1992:LXIII. tv. = Hivatalos jogszabálytár. Hatályos jogszabályok hivatalos gyűjteménye. Elektronikus.]
Módosuló jogszabályok A 31. §-hoz A módosítás a Ptk.-nak és e törvénynek az összhangját teremti meg azáltal, hogy a Ptk. 3. § (1) bekezdésének hatályát kiterjeszti a nem számítógéppel történő adatkezelésekre is. A 32. §-hoz Jogosulatlanul folytat adatkezelést az, aki az adatkezelést az adatvédelmi nyilvántartásba - bár ez kötelezettsége - nem jelenti be, egyes adatfajtákat a bejelentett törlési határidejükön túl is kezel. A céltól eltérő az adatkezelés abban az esetben, ha bármely szakaszában nem felel meg az adatvédelmi nyilvántartásba bejelentett célnak, a bejelentett adatfajtáktól eltér, vagy az érintettek bejelentett körét bővíti (a) pont). Az adatkezelés adatvédelmi nyilvántartásba való bejelentési kötelezettségének szándékos elmulasztása az adatkezelés eltitkolásának minősül (c) pont). Az adattovábbítás külföldi adatkezelő részére a belföldi adatkezelés adataihoz való hozzáférés külföldről informatikai eszközök segítségével. A jogosultság egyéb feltételei mellett különösen fontos a belföldivel azonos védelem követelményének az érvényrejuttatása (d) pont). Az adatkezelések jogosulatlan összekapcsolásáért mind az adattovábbító, mind pedig a címzett adatkezelő felelős (e) pont). A technikai adatvédelem informatikai eszközök alkalmazása esetében a fejlődéssel változó védelmi eszközök és eljárások bevezetését teszi szükségessé. Az adatkezelő nem védekezhet azzal, hogy az általa foganatosított óvórendszabályok mindezidáig elegendőnek bizonyultak, ha azokat a műszaki fejlődés túlhaladta. Az alkalmazott védelmet a mindenkori veszély forrásokhoz kell igazítnai (f) pont). Hatálybalépés A 33-36. §-hoz A törvény megalkotásával az adatkezelők adatkezelése széles körben válna jogellenessé, pl. a közigazgatáson belüli adattovábbítás miatt. A törvény megtartása így - az adatkezelések felülvizsgálata nélkül - hátrányosan érintené a közigazgatást, de gyakran az állampolgárokat is ügyeik intézése során. Felkészülési idő kell a törvényben előírt kötelezettségek teljesítésére is. Ezért célszerű, ha a törvény a kihirdetés után mintegy félévvel lép csak hatályba. A közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló III. fejezetben foglaltak végrehajtásához nincs szükség hosszabb felkészülési időre, mivel ezek az adatok a törvényben meghatározott szerveknél (18. § (1) bek.) eleve rendelkezésre állnak. Ezért e fejezet rendelkezései a törvény kihirdetését követő 15. napon rögtön hatályba lépnek. Az adatvédelmi biztos megválasztása és eljárása során - az e törvényben foglalt eltérésekkel - az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az adatvédelmi biztos megválasztására és az adatvédelmi nyilvántartás létrehozására csak e másik törvény kihirdetése után kerülhet sor. Ezért állapít meg külön hatálybaléptető szabályokat a törvény a IV. fejezetben foglaltakra. A törvény hatálybalépését követően, meghatározott időn belül el kell készíteni azokat a szükséges törvényi szabályozásokat, amelyek a kötelező jellegű, területspecifikus ágazati adatkezelések részletes szabályait állapítják meg. A törvény kihirdetését megelőzően kiadott jogi iránymutatások a kihirdetést követően már nem alkalmazhatók, tekintettel arra, hogy ezek olyan alacsony szintű jogi normák, amelyek fenntartása a személyiségi jogok védelmét sértenék. A törvény hatálybalépésével jogellenessé vált adatkezeléseket haladéktalanul meg kell semmisíteni. 17
