IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Kutatási szabályok - A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról; indoklás. • 1992.11.17 [1992:LXIII. tv. = Hivatalos jogszabálytár. Hatályos jogszabályok hivatalos gyűjteménye. Elektronikus.]
A 14. § ‘hoz Az érintett érdekeinek következetes érvényesítése megkívánja, hogy a helyesbítést vagy törlést a másodlagos adatkezelésekben is elvégezzék. A 15. §-hoz E § - az Európa Tanács Adatvédelmi Egyezményének rendelkezéseivel egyezően - meghatározza, hogy milyen indokok alapján korlátozhatja törvény az érintett jogát. Bírósági jogérvényesítés A 16. §~hoz A törvény érvényesülésének a legfőbb garanciája a bíróság előtti jogérvényesítés. A bíróság szerepe a személyiségi jogok érvényesítésében mindig is döntő volt, s a törvény figyelembe veszi ezt a jellegzetességet. A perindítás előtt - az alaptalan perlés megelőzésére - célszerű az adatkezelő szervezeten belül lehetséges egyéb eljárást kezdeményezni (pl. a biztosítónál, a társadalmi szervezet központi szerveinél). A § - tekintettel a közigazgatási vagy bírósági adatkezelések (nyilvántartások) külön eljárási szabályaira - rendelkezik arról, hogy ez a 16. § szerinti bírósági eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha más jogszabályok szerint bírósági eljárásra nincs lehetőség. Kártérítés A 17. §-hoz Az adatkezelésből eredő károkért az adatkezelő objektív felelősséggel tartozik, amit az érintetthez viszonyított túlereje, az érintett által gyakorolt befolyásolási lehetőség hiánya, a bizonyítási nehézség indokol. Egy téves adatból származó következményeket figyelembe véve az adatkezelés a veszélyes üzemhez hasonlítható. A törvény a Ptk. megoldását követve nem tesz különbséget az objektív alapon megtérítendő vagyoni és a szubjektív alapú nem vagyoni károk között. Ugyanaz az erőviszonybeli különbség, amely az objektív felelősséget indokolja, megalapozza azt is, hogy kimentő okként csak az érintett szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása szolgáljon. III FEJEZET A KÖZÉRDEKŰ ADATOK NYILVÁNOSSÁGA A 18. §-hoz Az állampolgárok és szervezeteik az állami vagy helyi önkormányzati feladatok ellátását akkor tudják ellenőrzésük alá vonni, ha erről kellő információjuk van. A Javaslat szerint az ilyen feladatot végző szerveknek kötelességük, hogy e tájékozódást segítsék. Ennek érdekében az az általános szabály, hogy az általuk kezelt adatokat bárki számára hozzáférhetővé kell tenniük. Ez alól kivételt csak törvény tehet. A legfontosabb kivétel a személyes adatok, illetőleg az államtitok és a szolgálati titok védelméhez kapcsolódik (Id. a Ptk.-nak a személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó rendelkezéseit és az 1987. 5. tvr.-t). Ezen túlmenően más törvények is meghatározhatják, hogy az egyes adatkezelések pl. mely időponttól nyilvánosak (az állami döntések előkészítésének adatai stb.). A személyes adatok esetén az alapvető szabály, hogy azok csak akkor általánosan hozzáférhetők, ha erről törvény rendelkezik, vagy az érdekelt az adatok nyilvánosságához hozzájárult (3. § (4) bek.). A közérdekű adatok nyilvánossága alapján nem lehet az egyes hatósági, bírósági eljárások adatait hozzáférhetővé tenni. Ezekre külön szabályok irányadók. Bíróság esetén pl. közérdekű adatként a működésére, tevékenységére vonatkozó általános tájékoztatást (statisztikai adatok, személyi, tárgyi feltételek stb.) lehet kérni. A közérdekű adat kiadását bárki kérheti, anélkül hogy abban közvetlenül érintett lenne. A tájékoztatást egyszerűsíti, gyorsítja, ha az arra egyébként köteles szervek (minden állami, önkormányzati szerv) a tevékenységükre jellemző vagy a közérdeklődésre számottartó más adatokat „hivatalból” nyilvánosságra hozzák, vagy más módon hozzáférhetővé teszik. A 19. §-ban szabályozott 14
