IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Kutatási szabályok - A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról; indoklás. • 1992.11.17 [1992:LXIII. tv. = Hivatalos jogszabálytár. Hatályos jogszabályok hivatalos gyűjteménye. Elektronikus.]
Jogi személyeknek is vannak olyan adataik, amelyek e törvény szerint is jogvédelemben részesülnek, jóllehet védik őket más - pl. titokvédelmi - jogszabályok is. A védelem kiterjesztése összhangban van a Ptk. előírásaival. A jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek - polgári kezdeményezések, ténylegesen létező (de facto) csoportosulások - adatainak védelmét ugyancsak szavatolni kell. Az adatkezelés célhoz kötöttsége Az 5. §-hoz A célhoz kötöttség az adatkezelésre vonatkozó egyik legfontosabb elv, amelynek összekötése a jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére vonatkozó felvételekkel egy másik fontos elvnek, a társadalmi indokoltságnak az elvét is kifejezi, tehát az információs önrendelkezést és törvényes korlátozását egyaránt felöleli. A célhoz kötöttség követelménye az adatkezelés valamennyi szakaszára kiterjed, beleértve az adattovábbítást is. Az adatszolgáltatási kötelezettség elrendelését a társadalmi cél indokolja. Az érintett információs önrendelkezését így a közérdek korlátozza, érintetlenül hagyva a személyes adatok védelmével kapcsolatos egyéb jogait. Az adatkezelés célja határozza meg az adatfelvételbe bevont érintettek körét és a cél eléréséhez szükséges adatfajtákat. Ez a rendelkezés kizárja, hogy olyan adatok felvételére kerüljön sor, amelyeket csak később meghatározott célból készleteznek. A 6. §-hoz Az információs önrendelkezés akkor gyakorolható, ha az adatfelvétel az érintettől és az érintett tudtával történik. A két feltétel lehetséges egyéb variációi - tudtával vagy tudomása nélkül, de mástól, valamint tudta nélkül, de róla vagy tőle (pl. titkos megfigyeléssel, lehallgatással) - megengedhetetlen mértékben veszélyeztetik személyiségi jogait. Ilyen adatfelvételre csak e Javaslt egyéb rendelkezéseiben meghatározott esetben kerülhet sor. A tudomás nem azonos a beleegyezéssel, s különösen nem azonos a tájékoztatás utáni beleegyezéssel. Ezért függetlenül attól, hogy az adatszolgáltatás önkéntes-e vagy kötelező, az érintett megalapozott döntést csak úgy hozhat, ha tisztában van az adatszolgáltatás megtagadásának következményeivel. Ezért kell megjelölni az adatszolgáltatásra vonatkozó jogszabályt, az adatkezelés célját és az adatkezelő személyét is. A következmények, célok és jogosultságok kötelező tisztázása visszatart jogtalan követelésektől. Az érintettet tájékoztatni kell arról, hogy ki az adat kezelője, és mely adatkezelők jutnak hozzá az adathoz továbbítás útján. (Természetesen az adatkezelő szervezetekről és nem a személyekről van szó.) Adattovábbítás, az adatkezelések összekapcsolása A 7. §-hoz Ez a § kizárja a különböző célokból kezelt adatok önkényes és mértéktelen továbbításának, valamint összekapcsolásának lehetőségét. Adattovábbításra, adatkezelések összehangolására csak akkor kerülhet sor, ha az adatkezelés feltételei a címzettnél egyébként fennállnak. A továbbított adatok fajtáját és az érintettek körét a címzett adatkezelési céljai korlátozzák, vagyis csak azoknak és csak az olyan adatait szabad továbbítani, akiknek és amilyen adataira a címzett adatkezelésének céljaira feltétlenül szükség van. Mivel egy adatkezelést mindenekelőtt a célja azonosít, a célhoz kötöttség elvének következetes érvényesítése az adatkezelések összekapcsolását egyetlen szervezeten - így a közigazgatási szervezeteken - belül is korlátozza. Az adattovábbítás, az összekapcsolás független annak megvalósítási módjától és eszközeitől, továbbá attól, hogy az egyszeri vagy többszöri, s eredményeképpen létrejön-e új adatkezelés. Az adattovábbítás, az összekapcsolás feltételeit az adattovábbadó adatkezelő ellenőrizni köteles, mert az általa kezelt személyes adatokért az érintettel szemben felelőséggel tartozik, s őt adott esetben tájékoztatnia kell arról, kiknek és milyen célból adta vagy adja tovább adatait. Adattovábbítás külföldre 12
