LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Kiállítások - Szedő Antal beszéde a 200 éves Országos Levéltár kiállítás megnyitásán: 1956. június 12. • 1956. [LH 1956 Különszám 73-76. p.]

SZEDŐ ANTAL BESZÉDE A »200 ÉVES ORSZÁGOS LEVÉLTÁI:« KIÁLLÍTÁS MEGNYITÁSÁN 1956 június 12 kedd - Az Épitésügyi Minisztérium kiállitóterme Kedves Vendégeink, Kedves Kartársak ! Nagy örömet és büszkeséget érzünk mi magyar levéltárosok akkor* mikor most itt ebben a szép kiállitási teremben pártunk és kormányunk jóvoltából és bőkezűsége folytán a raktárainkban rejlő gazdag anyagot hazánk dolgozói elé tárhatjuk egy önálló levéltári kiállítás keretében, melyhez hasonló - akár méreteit és felfogását vagy tartalmát tekintjük - még Magyarországon nem volt Régi törekvés az egész világon, hogy a levéltári anyag legjellemzőbb darabjait kiállításokon mutassuk be a nagy közönségnek. Persze nagy utat tett meg a levéltári kiállitások technikája, módszerei a régi, a falakat telerakó úgynevezett tapétázó módszertől a modern, szellős, a levéltári anyagot múzeumi tárgyakkal, festményekkel tarkító, a kiállított iratokat egységes magyarázó szöveggel kisérő kiáüitásokig. Megváltozott a kiállítások tartalma és a szocializmust épitő országokban, elsősorban a dolgozó nép helyzetét, küzdelmét a szabadságért akarjuk bemutatni. Azonban tisztelettel kell adóznunk elődeink próbálkozásainak ezen a téren, mert meg kell mondani, hogy a magyar levéltárosoknak 1945 előtt nem gyenge, hanem erős oldala volt a kezdeményező tevékenység kiállítások életre hívására. Nem is lehet célom valamennyi olyan kiállítás felsorolása, amelyen levéltári anyagot használtak fel, de a legnevezetesebbekről feltétlenül meg kell emlékeznünk. Az Országos Levéltár régi épületében, az Országház-utcában már 1882 óta volt egy kis állandó házi kiállítás, mely 88 darabból állt. Majd az 1930-tól kezdve hosszú ideig volt egy állandó kiállítás az Orsz. Levéltár mai épületében egy kiállitási célra épült teremten. Ez a kiállítás 160 darabból állt. 1930-ban nagy nemzetközi sikert aratott a Parisban az 1830-as lengyel szabadságharc emlékére rendezett kiállítás magyar sectiója, mely a lengyel szabadságharc magyar levéltári anyagát állította ki. Ugyancsak nagyon sikerült volt az 1936-ban rendezett térképkiállítás. A felszabadulás után a levéltárak kiállító tevékenysége fokozódott. Ez elsősorban annak a fokozódó gondosságnak volt következménye, mellyel pártunk és kormányunk a levéltárügy felé fordult, megnövekedtek anyagi lehetőségeink, a levéltári tudományos és technikai dolgozók létszáma a múlthoz képest növekedett. Már 1946-ban tevékeny részt vettünk, az Orosz Magyar Történeti Kapcsolatok cimü kiállítás összeállításában, a szükséges iratokat szolgáltattuk, A nagy sikert aratott 1848-49 évi Szabadságharc Emlékkiállítás sikeréhez is hozzájárultunk nagymennyiségű és érdekes irat kibányászásával és kiállításával. Az 1954. év valósággal a kiállítások éve volt A Rákóczi Szabadságharc Emlékkiállítása, a Rákóczi kor Irodalomtörténeti Kiállítása Budapesten, a Bocskay Emlékkiállítás Hajdúszoboszlón bőven nyújtottak anyagot a levéltári raktárak gazdag anyagának felhasználására. Mindezeken a kiállításokon levéltári, könyvtári és muzeunü anyag vegyesen szerepel, nagyon helyesen, mert igy tesszük a kiállitási termek falait szellőssé, igy nem tesszük túlságosan próbára a látogatók figyelmét És ha most ezt a kiállítást az Országos Levéltár rendezte is , bőven használunk fel elsősorban múzeumi anyagot, bőven részesültünk a rokon intézmények megértő támogatásában, melyért ezúton is köszönetet mondunk. Magának a kiállításnak a főcélja az, hogy a levéltári anyag gazdagságára, a magyar történet problémáira felhívó, jelenségeit megvilágító jelentőségére felhívjuk a magyar d olgozók minél szélesebb rétegeinek a figyelmét Elevenedjék meg a múlt a hártyák és papírok holt betűin keresztül, érezze a szo-73