LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Kiállítások - Szedő Antal beszéde a 200 éves Országos Levéltár kiállítás megnyitásán: 1956. június 12. • 1956. [LH 1956 Különszám 73-76. p.]

cializmust épito társadalom a mai kor mögött húzódó századok mélyét, az elnyomatás sötétségével, de az emberi örök alkotókedv fényével és a meg-megujuló szabadságküzdelmek világával. Itt a földszinten mutatjuk be azoknak a képét, akik vagy maguk is levéltárosok voltak, vagy érdemeket szereztek a magyar levéltárügy fejlesztése körűt Itt mutatjuk be kincseinket is, a diszes könyvkötéseket, az oklevéldiszir tő művészet legékesebb példányait, érdekesebb térképeinket, a régi irattároló eszközök egynémelyikét, a nyelv-, irodalom és zenetörténeti érdekességü iratainkat Az emeleti kiáJlitó terem anyagának főtémája a magyar Írásbeliség története és a magyar levéltárügy története kezdettől napjainkig, írásbeliség története ! Talán kicsit furcsán hangzó kifejezés, mégis talán seholsem igazolható annyira az a régi igazság, hogy formák mögött a dolgok lényege rejlik, mint Itt. Mert aki végig nézi az iratok sorát az első okiratok még a kőbe vésett betűk formáit eláruló szövegétől kezdve a modern minisztériumok gépelt kiadványaiig, annak nemcsak arról lesz fogalma, hogy hogyan terjedt el az Írás, mely századokkal ezelőtt a kancelláriák egy-két emierének privilégiuma volt, nemcsak arról szerez ismereteket, hogy hogyan váltja fel lassan a századok előtti patriarchális ügyintézést lassan az egyre bonyolultabb hivatali és intézmény rendszer ágas-bogas ügyintézése, hanem rádöbben arra, hogy ezek mögött a formák, ezek mögött a papírok mögött rejlik az egykor duzzadó élet Ki tud megrendülés nélkül megállni a kolozsmonostori konvent 1437 évi oklevéltöredéke előtt, mellyel a nemesség a fellázadt jobbágyokat becsapta, egyezséget kötött, de nem tartotta, be, vagy a hírhedt 1514-es paraszttörvóny előtt, mely örök időkre szándélözott röghöz kötni a jobbágyságot Látni fogjuk a végzetes mohácsi csata egy pár megrendítő emlékét, de látni fogjuk a jobbágyok panaszait, súlyos kötelezettségeit az avatott szemnek eláruló iratokat is. Megelevenednek a Bocskai, Bethlen, Rákóczi szabadságharcának mozgalma? korszaka, a véres Martinovics per sárgult lapjai az első polgári forradalmi próbálkozások napjait idézik. Bő teret szenteltünk a dicső 1848-49-i szabadságharcnak, többek között bemutatjuk a híres Függetlenségi Nyilatkozatot, mely először mondta M az Ausztriától való teljes különállást Majd a sötét abszolutizmus évei következnek, itt találkozunk először munkásmozgalommal, fejledező gyáriparral és a kommunista szóval, - kiállítottuk a kiegyezés utáni korszak iratait, melyek most már az agrár és Ipari proletariátus egyre erősödő mozgalmairól adnak számot Bő teret adtunk a dicső emlékű első Magyar Tanácsköztársaságnak^ a hősies küzdelmeknek, melyeket az folytatott külső és belső ellenség ellen, a dolgozó nép anyagi és kulturális felemelkedése érdekében. A Tanácsköztársaság elbukott, kMMiott irataink a fehér terrorról, országvesztő kiüV és belpolitikáról, kommunisták üldözéséről, bebörtönzéséről számolnak be, a dolgo*zó nép nyomoráról, a kommunisták vezette különböző megmozdulásokról. Majd a IL világháborúba való belépésünk és részvételünk minden jó érzésű embert felháborító körülményeire vetnek világot a kiállításon szereplő irataink* Látjuk az uralkodó osztály riadt jelentéseit a nép megmozdulásairól, a harctérre küldött katonák oroszbarát hangulatáról A következő tárlókban kiállított iratok már a háború és egy idejétmúlt feudáHsapitalista elnyomás lidércnyomásától felszabadult nép lázas alkotó tevékenységét tükrözik vissza. A 3 éves terv, a nagyüzemek államosítására, a Magyar Népköztársaság Alkotmár nyára vonatkozó törvényekkel záródik kiállításunk ez a része. ügy gondoltuk, hogy miután a közönségnek bemutattuk az írásbeliség fejlődésén keresztül, hogy a magyar nép múltbeli élete mennyire visszatükröződik a raktárainkban megbúvó iratokban, logikus annak dokumentálása, hogy hogyan maradtak meg ezek az iratok, hogyan fejlődtek ki, a levéltárak, elsősorban az ország levéltára, m$d hogyan jött létre a levéltári centralizáció modern elvi alapján 1J45 után az egységes magyar levéltári szervezet, melynek élén 1950 óta a levéltárak Országos Központja ált Itt fogjuk találni az első magyar országos ievéltárnoknak Csintó Imrének 1756-ban történi kinevezéiére, mönkájára vonatkozó iratokat a Magyar Országos Levéltár máig is fennálló