LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - A 22. Tuzlai Levéltári Gyakorlat (22. Savjetovanje »Archivska Praksa 2009«) (Fodor István-Katona Csaba). LSZ 59. (2009) 3.

Hírek A 22. TUZLAI LEVÉLTÁRI GYAKORLAT (22. SAVJETOVANJE »ARCHIVSKA PRAKSA 2009«) Bosznia-Hercegovinában az alapításának ez évben 55. évfordulóját ünneplő Tuzla kanton Levéltára (Archiv Tu^lanskog kantona) 2009-ben immár 22. alkalommal rendezte meg az Archivska Praksa, azaz magyarul levéltári gyakorlat című nemzetközi szakmai konferenciáját a tartományi fővárosban, Tuzlában, 2009. október 8—9-én. A konferenciának a rendkívül hangulatos, a muzulmán és keresztény hagyományokat egyaránt őrző történelmi belvárossal rendelkező, sajátos atmoszférájú város legnagyobb szállodája, a Hotel Tuzla adott otthont, immár hagyományosan. A kezdet kezdetén ez a konferencia még a régi nagy Jugoszlávia egyik szakmai rendezvénye volt, ám manapság a jelenkori országhatárokon túlmutató jelentősége van a konferenciának. A házigazda Bosznia-Hercegovinán kívül ugyanis előadókkal képviseltette magát az egykori tagállamok mindegyike, így Szerbia, Horvátország, Montenegró, Szlovénia, sőt — és ezt fontos külön hangsúlyozni — a közelmúltban függetlenné vált új ország, Koszovó is! A házigazda levéltár igazgatója, Izet Sabotic joggal lehet büszke erre. Elsőre ugyanis azt is lehetne mondani, hogy teljesen természetes, hogy a sokáig egy állam keretein belül dolgozó, ily módon egységes iratkezeléshez stb. szokott szakemberek szakmai együttműködése töretlen, ám ismerve a közelmúlt balkáni eseményeit, tudjuk jól, hogy nagy szó a politika törésvonalait átívelő, szakmai és baráti, kollegiális alapú együttműködés. Hogy ez mennyire így van, valamint azt, hogy a térségnek mennyire jelentős rendezvénye a tuzlai konferencia, jelzi Albánia aktív részvétele is— ugyancsak előadók révén. Itt említetnénk meg azt a tényt is, hogy nem „csak" levéltárosok, de irattárosok is résztvevői a konferenciának a hallgatóság soraiban: őket törvényi előírás kötelezi a szakmai rendezvényen való részvételre, ily módon tudásuk gyarapodása szinte garantált. Magyarországon pedig aligha kell külön hangsúlyozni, hog}

7 komoly jelentőséget tulajdoníthatunk annak, hogy a Vajdaság több levéltára is képviseltette magát. így jelen volt az újvidéki Vajdasági Levéltárból (Arhiv Vojvodine) Ljubica Budac levéltáros, a zentai Történelmi Levéltárból (Istorijskij arhiv Senta) Fodor István igazgató, a szabadkai Történelmi Levéltárból (Istorijski arhiv Subotica) Stevan Mackovic igazgató és Hézső Zsolt informatikus, míg Újvidék Város Történelmi Levéltárából (Istorijski arhiv Grada Novog Sada) Jugoslav Veljkovski levéltáros. A Magyar Levéltárosok Egyesületének választmánya képviseletében a házigazdák meghívásának eleget téve Katona Csaba, a Magyar Országos Levéltár levéltárosa vett részt a konferencián, aki a rendezvény megnyitása során — Fodor István tolmácsolásában — a Magyar Levéltárosok Egyesülete és a Magyar Országos Levéltár nevében egyaránt köszöntötte a szervezőiket és résztvevőket, egyúttal felvetette a bosnyák—magyar levéltári kapcsolatok új alapokra helyezését, kiszélesítését, a kölcsönös együttműködés bővítésének fontosságát. E javaslatokra a házigazdák teljesen nyitottak voltak, de kifejezték egyetértésüket a többi résztvevő országból érkezett kollégák is. A szervezők minden évben egy-egy általánosabb téma köré csoportosították az előadásokat. A cím ezúttal ez volt: Levéltártudomány és levéltári gyakorlat (Arhivistika is arhivska slu^ba). Ezen belül három altéma kapott helyet: iratértékelés, iratvédelem és a levéltári elmélet és gyakorlat időszerű kérdései. E három altémán belül számos szakember tartotta meg nagyon is gyakorlati alapokra épülő előadását. Összesen 27 jól összeszedett, tömör, ám tartalmas előadást hallgathattak meg az érdeklődők a három altéma szerinti beosztásban, amelyeket szakmai vita zárt le. Az alábbiakban ezek közül emelnénk ki néhányat. 85