LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Farkas Andrea: Beszámoló Budapest Főváros Levéltára levéltári napjáról. • 2005. [LSZ 2005/4. 93-94. p.]

gát és a Budapestre vonatkozó térképek teljes adatbázisát tartalmazza. A munka előzménye a 2003-ban kiadásra került Budapest térképeinek katalógusa volt, amelynek szerzői, Fabó Beáta és Holló Szilvia Andrea. Ez a kiadvány időrendi és hely szerinti rendben ismerteti a térképeket. A kiadványban mintegy 630 darab térkép és több mint 6000 térképszelvény látható. A BFL őrizetében található Buda, Pest, Óbuda, Budapest egészét, az 1950 előtti Budapest kerületeit, valamint az 1950 előtti peremterületeket ábrázoló térképeket és térképsorozatokat tartalmazza. Ezen kívül tartalmazza a főváros különböző közgyűjteményeiben — múzeum, könyvtár, felsőoktatási intézmény, intézet — található összes térkép leírását. Sándor Békési muzeológus (Bécsi Múzeum) a bécsi közlekedés fejlődősét mutatta be Hálózat és mobilitás a városban. A tömegközlekedési eszközök kialakulása Bécsben a Ferenc József-i korban c. előadásában. A városfejlődés szorosan összefüggött a tömegközlekedés fejlődésével és a hálózatok kiépítésével, amelyet már a 19. század közepétől tudatosan kezdtek építeni. Éppen a közlekedés fejlődése által tudjuk kimutatni a műszaki innováció térbeli hatását. Vadas Ferenc (Hild-Ybl Alapítvány, Budapest) Gázgyárak Bécsben és Budapesten, c. előadásában főképp a gázgyárak építészetéről beszélt. Mindkét városban a gázgyárak épületegységei — amelyek különálló, egyedi megjelenésű épületekből álltak — az akkori városképhez tartoztak, ugyanúgy, mint a gyárkémények. A különbség az volt, hogy Budapesten a gyárakat közvetlenül a beépített területek mellé építették, aminek az lett a következménye, hogy a gyorsan növekvő város elég hamar körbenőtte őket. Ezeket a ma is megmaradt épületegységeket műemlékként tartják számon. Gerhard Meifil levéltáros (Bécsi Városi és Tartományi Levéltár) előadásában — A városi tér és behálózása. A technikai infrastruktúra modernizációja és hozzájárulása a városfejlődéshez Bécsben a Ferenc József-i korban — arra mutatott rá, hogy a városi közműhálózatok megjelenése a 19. század végi városokban új ipari technológián alapult, és mindenképpen a város „modernségét" tükrözte. Az infrastrukturális hálózatok kiépítése szorosan összefüggött a város növekedésének ütemével. Frisnyák Zsuzsa történész (MTA Történettudományi Intézete) Az innováció területi terjedése Budapesten címmel mutatta be kutatásainak eredményeit. Két előfizetői névsor alapján (1882, 1883) elemezte a telefonhasználat kezdeti éveit. E rövid időszak alatt is kimutatható a telefon-előfizetők társadalmi, foglalkozási szerkezetének különbsége. Az első előfizetők között főként a terménykereskedelemmel, közlekedéssel és pénzforgalommal foglalkozó cégek jelentek meg. A szűk körben kiépülő telefonhálózatot és telefont főként gazdasági előnyök kiaknázására használták, de megjelentek olyan előfizetők is, akik irodájuk és lakásuk között szerettek volna kapcsolatot létesíteni. Összegségében elmondhatjuk, hogy a levéltári nap magas színvonalú előadásai alaposan körbejárták a városi infrastrukturális hálózatok kiépítésének problematikáját és az innováció különböző formáinak ebben a folyamatban játszott szerepét. Arra is rávilágítottak, hogy a 19. századtól kezdődően a városok fejlődése és átalakulása érdemben nem vizsgálható az itt tárgyalt jelenségek mélyebb empirikus feltárása nélkül. Mindebből az a következtetés vonható le, hogy a következő feladat a szakterület kutatási eredményeinek a várostörténet tágabb kontextusába való beillesztése lehet. Farkas Andrea 94