LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Levéltári napok, konferenciák - Márfi Attila: A VII. Győri Levéltári Nap. • 2005. [LSZ 2005/2. 85-87. p.]
pontból is kiemelt állomásait, mint a temető, a plébánia és a templom helyreállításának évekig tartó munkálatait. Ezt követően Csóka Ferenc nyugalmazott főlevéltáros egy eddig kevéssé feltárt területtel ismertette meg az érdeklődőket a Katonai alakulatok szerepe az 1954-es árvíznél c. korreferátumában. Az 1954. július 10-től 31-ig tartó katonai jelenlét három hetét négy időszakra osztva értékelte az előadó: a műszaki egységek megjelenésebiztonsági intézkedések megtétele, majd a többi védőszervezettel való kapcsolatfelvétel, a védő parancsnokok kijelölése-egyes alakulatok feladatai, végül közvetlenül a mentésben való részvétel, elsősorban Győrött és környékén. Bár a honvédség alakulatai mintegy 26 000 fővel kiválóan megálltak a helyüket, az előadó röviden ismertette azokat az észrevételeket is, amelyek a védelem, az elhárítás és a mentés során negatív tényezőként jelentkeztek. Dancsecz Mónika, Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára csoportvezető főlevéltárosa is konkrétan az árvízről tartott beszámolót Az 1954-es árvíz. Védelmi munkálatok és kitelepítés címmel. Az előadó az eseményeket szintén négy szakaszra tagolva ismertette, a védelmi munkálatok, a kitelepítés, a visszaköltöztetés és a mentesítés fontosabb történéseire koncentrálva. Pontos számadatokat is közölt a kitelepítés és a visszaköltöztetés mértékét érzékeltetve. Ugyanakkor több negatív jelenségre is felhívta a figyelmet: a szervezetlenség, a zűrzavar és fejetlenség, indokolatlan kincstári optimizmus, a védelmi rendszerek elhanyagolása és a rémhírek terjesztése. Ehhez a témához szorosan illeszkedve került sor a konferencia utolsó, befejező hozzászólására, amit Tarr Attila, Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára levéltárosa tartott meg Az árvíz után. A visszaköltözés és helyreállítás címmel. Részletes képet adott a közegészségügyi intézkedésekről (járványmegelőző fertőtlenítések, védőoltások) a visszatelepítés számos tennivalójáról, így a házak újjáépítéséről, a TSz-ek újratelepítéséről és a mezőgazdasági feltételek megteremtéséről, mivel ez volt a legfontosabb megélhetési tényező. Végül, hogy a humor se hiányozzon e sok komor esemény és adat hallatán, megjegyezte: sok mindenre volt panasz az árvizet követően, de arra nem, hogy a máskor oly veszélyes ürgék elszaporodtak volna... A tanácskozás befejezéseként elnöki zárszavában Néma Sándor hasznosnak ítélte meg a konferencián elhangzottakat, és az azokból leszűrhető tanulságokat, majd köszönetet mondott a résztvevő közgyűjteményeknek, intézményfenntartóknak és a Vízügyi Igazgatóságnak egyaránt. Ugyanakkor a rendezvénysorozat még nem ért véget, mert sor kerül az Árvizek Győrben és környékén c. kiállítás megnyitására a Xántus János Múzeum kiállító helyiségében. A kiállításon, amelyet Néma Sándor igazgató rendezett, Nagy István fotóművész dokumentumértékű riportképei mellett mindhárom levéltár vonatkozó dokumentumaiból válogatott források is láthatóak voltak. Márfi Attila 2005. május 18-22. között rendezték meg Luxemburgban az EU külügyi levéltárai igazgatói értekezletét. A rendezvényen a Magyar Országos Levéltárat GARADNAI ZOLTÁN főosztályvezető képviselte. 87
