LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Tóth Ágnes: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napok rendezvényei. • 2001. [LSZ 2001/3. 90-94. p.]

szerepét. Nem volt véletlen a Vukovár- Fiume vonal kijelölése, mivel ez a magyar gazdaság ütőerének számított. Nem elhanyagolható a mocsárlecsapolások szerepe sem. 1838-tól a nemzetiségek közti interetnikus kapcsolatokról szólva a legszegényebb réteg migrációját említette. Véleménye szerint ugyanis ez a réteg keresett elsősorban Magyarországon munkát. A különböző etnikumok szembeállítása egymással mindig is politikai manipuláció eredménye volt. Magyarországon ugyanis az etnikai keveredés természetes jelenség. Befejezésül az árukereskedelem és a műveltség viszonyáról szólt. A témával kapcsolatosan nem lehetett elkerülni a trianoni békeszerződés térségre gyakorolt szerepének és hatásának taglalását sem. Ezt követően Kornádi 19-20. századi oktatástörténetéről hallhatunk érdekes adalékokat dr. Ölveti Gábor főlevéltáros, igazgatóhelyettes előadásában. Az előadó módszertani kérdéseket boncolgatott és a források felsorolásával a témát és a korszakot kutatóknak próbált támpontokat adni. Elmondta, nincs könnyű helyzetben az, aki Kornádi történetét kívánja kutatni, mivel igen szegényes szakirodalom áll rendelkezésére. Kornádi oktatástörténetét kutatva egyedül a nevelőotthon múltjára vonatkozó munkákkal találkozott. Ezt követően ismertette, hogy a kutatás során milyen korszakhatárokat lehet meghúzni, és ezekhez a korszakokhoz milyen levéltári források állnak rendelkezésre. Röviden kitért a község iskoláinak történetére, amelyek 1945 előtt leginkább egyházi fenntartású intézmények voltak. 1820-ig Kornádi iskolái szervezeti és felügyeleti szempontból a Bihari Egyházmegyéhez tartoztak, az 1821-22. évi egyházmegyei határrendezéskor az újonnan alakult Nagyszalontai Egyházmegyéhez sorolták át őket. Ez a helyzet változatlanul maradt 1952-ig. Komádiban 1888-ra már öt iskolában folyt a nebulók oktatása. Mivel a századfordulón a 7260 fős népesség 3%-a izraelita volt, és az 1868-as népiskolai törvény jogot adott a felekezeteknek saját iskola alapítására, ha 30-nál több iskoláskorú gyermekkel rendelkeztek, 1910 és 1943 között a községben izraelita iskola is működött. Bihar vármegyében Kornádi volt a harmadik község, ahol 1908-ra önálló gazdasági népiskola létesült. Fontos megemlíteni, hogy Kornádi kiterjedt tanyavilággal bírt, ahol a lakosság 28%-a élt. Itt is létesítettek felekezeti iskolákat. Az iskolarendszerben változást az 1948. évi 33. tv. hozott, ami az iskolák államosítását mondta ki. Ekkor alakult ki a nyolcosztályos általános iskola, ahol ma is oktatják a tanulókat. A tanyai és belterületi iskolák anyakönyveit is az iskola őrzi. Ezután egy kis barangolás következett a község néprajzi múltjában. Simándi Jánosné óvónő A fehér- és vászonhímzés múltjáról és jelenéről címmel tartott előadásában először ismertette a hímzés történetét. Beszélt a művészeti stílusokról és a hagyományok szerepéről. (Kiemelte, hogy a paraszti kultúrában milyen fontos szerepet töltött be a házi vászon az öltözködésben. Megemlítette a hímzésnek a családi közösségben betöltött szerepét is. Ezt követően ismertette a használt motívumokat, mintaelemeket, alapanyagokat és a színezést. A kutatómunkában kiemelte Fekete Erzsébet tanítónő érdemeit, aki a kornádi hímzés történetével foglalkozott és szakkört is alakított a hagyományok továbbörökítésére. Az előadás után a szakkör vezetője, dr. Perecz Györgyné ismertette jelenlegi tevékenységüket és céljaikat. Szemléltetésképpen egy rögtönzött kiállításon láthatták a résztvevők a hímzőszakkör munkáit. A másnap délutáni programok helyszíne a hajdúdorogi Görögkatolikus Gimnázium és Szakmunkásképző volt. A Levéltári Napok rendezvényeinek ideje alatt itt lehetett megtekinteni a levéltár által összeállított millenniumi vándorkiállítást is. A polgármester 93