LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Levéltári napok, konferenciák - Tóth Ágnes: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napok rendezvényei. • 2001. [LSZ 2001/3. 90-94. p.]
köszöntője után első előadóként dr. Janka György főiskolai tanár a hajdúdorogi görögkatolikus egyházközség történetét ismertette. A keleti szertartású kereszténység kezdete 1646-ig, az Ungvári unióig vezethető vissza. I. Ferenc József 162 parókiával, megalapította a hajdúdorogi görögkatolikus szertartású katolikus egyházmegyét, amit a pápai bulla 1912. június 8-án törvényesített. Ekkor a vezetését még a munkácsi püspök látta el. 1913-ban nevezték ki az első megyéspüspököt Miklóssy István személyében. Az egyházmegye székhelye Debrecen volt, de 1914-ben, miután sikertelen merényletet követtek el az egyházmegye első embere ellen, a központ Nyíregyházára települt át. Következő fontos esemény a hitközség életében, hogy 1950-ben Papnevelő és Hittudományi Főiskolát állítottak fel. Hosszas küzdelmet folytattak azért, hogy a liturgia nyelve magyar legyen. 1965-ben celebrálták az első magyar nyelvű liturgiát. A rendszerváltást követően kedvezőbbek lettek a feltételek a fejlődéséhez. 1991-ben indult meg a görögkatolikus gimnázium és szakmunkásképző iskola működése Hajdúdorogon. Mónus Imre a hajdúböszörményi fióklevéltár igazgatója a hajdádorogi görögkatolikus iskolaszék történetét dolgozta fel. Az 1868. évi, a népiskolai közoktatás tárgyában című törvény értelmében, 1870. júliusában választották meg a 31 fős iskolaszéket, aminek az oktatás tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása is a feladatai közé tartozott. A pénztelenség komoly gondot jelentett az iskolaszéknek. Úgy próbáltak pénzhez jutni, hogy az iskola minden nélkülözhető helyiségét bérbe adták. Az iskola kevéske pénzét kamatra kikölcsönözték, abban bízva, hogy a kamatokból fedezhetik a fenntartási költségeket. A feladataik közé tartozott a tanköteles korban lévő gyerekek beiskolázása, mivel ezeknek közel 50%-a nem járt iskolába. Ennek illusztrálására egy adat: 1876-ban a 284 iskoláskorú fiúból 213, 332 leányból pedig 260 nem járt iskolába. A tanítók száma igen alacsony volt, az osztályok létszáma pedig igen magas. Miután a község képtelen volt fenntartani az iskolát, kérték vegye át az állam, és biztosítsa a szükséges tárgyi és anyagi feltételeket. Erre 1902-ben került sor. A görögkatolikus iskolaszék működése ezután korlátozottabb lett, 1948-ben pedig végleg megszűnt. Dr. Lelesz Tibor gimnáziumigazgató a középfokú oktatás előzményeiről és jelenéről tartott egy rövid ismertetöt. Az első iskolát Hajdúdorogon 1700-ban nyitották meg egy tanítóval és egy tanteremmel. Nagy fejlődésen ment keresztül a város iskolatörténete, míg végül 1991-ben sor került a görögkatolikus gimnázium és szakmunkásképző felállítására. Ezt követően kitért az intézmény személyiség-fejlesztő szerepére is. Az oktatásában hangsúlyt fektetnek a kereszténység kultúrájának megismertetése. A Levéltári Napok utolsó előadása a hajdúdorogi helytörténeti gyűjteményt mutatta be. Mislovics Andrea muzeológus először a gyűjteménynek helyet adó épület történetét ismertette, majd beszélt annak tulajdonosáról. Elmondta, hogy a gyűjtemény 2000. augusztus 18-án nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Hajdúdorogon a tudatos tárgygyűjtés első lépéseit ugyan már az 1970-es években megtették, de a kiállítást csak 1988-ban rendezték be az akkori mozi épületében. A kulturális örökség, a történelmi múlt iránti tiszteletből, a ma múzeumi jelleggel működő Helytörténeti Gyűjtemény egyegy néprajzi, helytörténeti és egyháztörténeti állandó kiállítással várja a látogatókat. Összegzésképpen elmondható, hogy ebben az évben is nagyszámú érdeklődőt vonzott a témájában sokszínű és vidéki helyszínekkel is kibővült Levéltári Napok rendezvénysorozata. Tóth Ágnes 94
