LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Levéltári napok, konferenciák - Tóth Ágnes: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napok rendezvényei. • 2001. [LSZ 2001/3. 90-94. p.]
szeretne segítséget nyújtani azzal, hogy a hajdúböszörményi fióklevéltárban őrzött, középszinten rendezett anyagról teljes képet ad. A könyv szerkezete igazodik a levéltári anyaghoz, adatai a következőek: cím és jelzet, kor, tárgy, terjedelem, rendezettség, segédletekkel való ellátottság és az iratok rendszerének leírása. A kötet egyébként a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Közleményei sorozat következő darabjaként látott napvilágot. A másnapi programnak Kornádi adott helyet. Május 9-én délután négy előadás és egy korreferátum hangzott el. Az előadók egyrészt levéltárosok, másrészt Kornádi helytörténetével foglalkozó kutatók voltak. A bevezető előadást Major Zoltán László főlevéltáros tartotta Kornádi társadalomtörténete az újkorban címmel. Ismertette, hogy a község első írásos említése 1291-ből maradt fenn a pápai tizedlajstromokban. Bocskai 1605-ben szabad községgé tette, és ezzel a hajdútelepülések sorába emelte Komádit. Ezt a kiváltságát I. Lipót 1700-ban megszüntette és Kornádi kamarai birtokká vált. Lakosai számára ez azt jelentette, hogy jogi szempontból jobbágysorba süllyedtek vissza, de az oklevelek tanúsága szerint a szabad költözködés jogával továbbra is rendelkeztek. Az 1730. évi összeírás Komádit már mezővárosként említi. Mária Terézia 1745-ben Esterházy Pál hercegnek adományozta több szomszédos helységgel együtt. A község birtokosai hosszú ideig az Esterházy család tagjaiból kerültek ki. 1863-ban a lakosság kiegyezett a családdal és a földesúri jogokat a község részére 50 000 ft-ért megváltotta. A család tulajdonában maradt 10 000 hold földterületet vásárolta meg később Tisza Kálmán, Móricz Pál és Lovassy Ferenc. A Sárrét nyújtotta lehetőségeket kihasználva a község lakosai állattenyésztéssel, és nádkereskedelemmel foglalkoztak Az előadó pontos adatokat, összeírások számadatait sorolta fel arra vonatkozóan, hogyan alakult a lakosság foglalkozás szerint megoszlása. Ismertette a földbirtokviszonyok alakulását és az abban bekövetkezett változásokat. Ipartörténeti szempontból kiemelte, hogy a községben az 1860-as évektől működött vízimalom és szélmalom, majd a kettő egyesülésével jött létre 1914-ben az Egyesült Gőzhengermalom Rt. Működött itt cserépgyár, mészárszékek és a 19. század végétől a szegedi Kenderfonógyár Rt. Kenderkikészítő telepe. A település közigazgatási fejlődését vizsgálva megállapította, hogy 1928-tól szolgabírói hivatal működött Komádiban, majd a következő évtől önálló törvényhatósági választókerület lett. 1945 után földosztásra került sor, megkezdődött az ipari és kereskedelmi vállalkozások államosítása, emiatt a tulajdonviszonyok szerkezetében alapvető változások következtek be. Az új tulajdonosok nem sokáig örülhettek kis parcelláiknak, mert megindult a téeszesítés folyamata. A szakirodalom tanúsága szerint Komádiban tizenhárom hosszabb-rövidebb ideig funkcionáló tsz működött. Az 1950-es években szülőotthon és zöldkereszt felállítására került sor, mentőállomás épült, majd pedig szociális otthont létesítettek. Az '50-es évek után egy konszolidációs időszak következett, ami a község és lakosai életében gyarapodást eredményezett. Az 1980-as évektől egy stagnáló időszak kezdődött, majd következett a rendszerváltás időszaka. Megindult a reprivatizációs folyamat, számos vállalat és cég felszámolására került sor, ami maga után vonta a munkanélküliek és a kényszervállalkozók számának növekedését. Ez a folyamat a község életében is nyomon követhető. A második előadás Interetnikus kapcsolatok a Partiumban címmel hangzott el. Az előadó PhD Dénes Zoltán elöljáróban szólt a Partium kialakulásáról, majd a folyószabályozásról. Kiemelte a kereskedelmi központok és az erődítési rendszer 92
