LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Levéltári napok, konferenciák - Tóth Ágnes: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napok rendezvényei. • 2001. [LSZ 2001/3. 90-94. p.]
előadások hangzanak el. Nagyon jó az együttműködés külföldi szakmai egyesületekkel is, többek között Angliával és hazánkkal. A jövőben tovább szeretnék bővíteni ezeket a kapcsolatokat. Nóvák Veronika beszámolt a készülő szlovák levéltári törvényről, amely a hazaihoz hasonló jogosítványokkal és feladatokkal ruházná fel a levéltárakat. Szeretnék elérni, hogy a levéltárba már dobozolt és átselejtezett formában kerüljenek be az iratok. A jövőben könnyebb lesz a külföldi kutatók helyzete, mivel kutatási kérelmüket harminc évnél régebbi iratok esetében, helyben is el tudják bírálni. Megemlítette még, hogy három rendelet van készülőben. Az egyik az anyagok nyilvántartását és hozzáférhetőségét szabályozza, a másik a levéltárak létrehozásának és az anyagok őrzésének feltételeit írja elő.( Ebben a kérdésben szeretnének az európai normákhoz közelíteni.) A harmadik rendelet pedig a fondképző szervek kötelességeit és azok ellenőrzésének módját írná elő. Az előadó problémaként említette, hogy Szlovákiában kevés szakmai kiadvány jelenik meg és hiányoznak a forráskötetek is. Ezt követően a Román Nemzeti Levéltár Kolozsvári Igazgatóságának munkájáról és a Dávid Prodan Levéltáros Egyesületről hangzott el előadás. A vendégek, Ardelean Lívia és Avarvarei Ofélia levéltárosok elmondták, hogy a Kolozsváron az állami levéltár 1920. március 15-én jött létre. Kezdetben ennek hatásköre még 22 megyére terjedt ki, ami 1950-re 11-re csökkent. 1951-ben a román levéltárak átkerültek a Belügyminisztérium fennhatósága alá. A kolozsvári levéltár az őrzött iratanyag mennyisége alapján, valamint a kutatási esetek számát tekintve Erdélyben az első, az országban pedig a második legnagyobb levéltárrá vált. Időközben a régi épülete mellé kapott egy modern székházat, de vannak még külső raktárai is. Ma már 17 000 ifm anyagot őriznek, amely 1500 fondra és gyűjteményre oszlik. Mindezt értékes, 26 000 kötetes könyvtár egészíti ki. A kolozsvári levéltárnak 28 munkatársa van, ezek közül 12 rendelkezik egyetemi végzettséggel. Saját könyvkötő és restauráló műhelyük, valamint mikrofilm laborjuk van. Elsődleges feladatnak a náluk őrzött dokumentumok feldolgozását, az anyagok kutathatóságát megkönnyítő segédletek és nyilvántartások készítését tekintik. Emellett a munkatársak tudományos munkát is végeznek. A publikációik nagyobbrészt a Kolozsvári Állami Levéltárból, illetve a Levéltári Folyóirat című kiadványban jelennek meg. Kiállítások és konferenciák szervezésével próbálják megismertetni az emberekkel azt a kincset, ami a levéltárakban található. 1990-ben a kolozsvári levéltárosok egy szakmai és érdekvédelmi szövetség létrehozását határozták el. Bukarestben ezzel a céllal alakult meg 1993-ban a Levéltárosok és Levéltárak Baráti Szövetsége. Ez a szervezet azonban nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, ezért 1995-ben Kolozsváron létrejött a Dávid Prodan Levéltáros Egyesület 22 alapító taggal. Ez a szervezet feladatának tekinti, hogy a román társadalom minél szélesebb rétegével ismertesse meg a levéltárak és levéltárosok munkáját, felvállalta a tagok érdekvédelmét és tájékoztatását a levéltártudomány elméleti és gyakorlati kérdéseiről. Eredményként könyvelhetik el, hogy szakmai és tudományos konferenciákat tartanak, elindítottak egy szakmai folyóiratot Levéltári Folyóirat néven. Együttműködés jött létre a magyar, német és osztrák levéltáros egyesületekkel. Aznap délután, de már Hajdúböszörményben került sor a következő rendezvényre, ahol dr. Gazdag István ny. levéltárigazgató beszélgetett a Repertórium a Hajdúböszörményi Fióklevéltár irataihoz című könyv összeállítójával. Mónus Imre — aki jelenleg a fióklevéltár igazgatójaként dolgozik —, elmondta, a kötet a kutatóknak 91
