LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Levéltári napok, konferenciák - Tóth Ágnes: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napok rendezvényei. • 2001. [LSZ 2001/3. 90-94. p.]
A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI LEVÉLTÁRI NAPOK RENDEZVÉNYEI Az idén is megrendezésre kerültek 2001. május 8-10. között, az immár hagyománnyá vált Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napok. A debreceni megnyitón dr. Matolcsi Lajos, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzati Közgyűlés alelnöke köszöntötte a megjelenteket. Megemlítette az új levéltárépület építésére vonatkozó elképzeléseket, amelyek azonban központi támogatás hiányában nem valósulhattak meg. így a levéltár elhelyezése továbbra is megoldandó feladat maradt. Végezetül jó munkát és jó tanácskozást kívánt. Ezután került sor a helytörténeti pályázat díjainak kiosztására. 17 dolgozat érkezett be, és ami a munkák érdemeként hozható fel, ezek nagy részben levéltári kutatásra és levéltári forrásokra épültek. A győztes pályamunkák a levéltár évkönyvében is helyet kapnak, és így a nagyobb nyilvánosság számára is hozzáférhetőek lesznek. Az első előadás témája a Történeti Hivatal és levéltára volt. Az előadó dr. Markó György elnök, államtitkár mindenekelőtt szerette volna eloszlatni a hivatal körül kialakult misztikumot. A társadalomban a rendszerváltás időszakában fogalmazódott meg az igény a múlttal való szembenézésre, és ez hívta életre az 1994. évi 23. törvényt, majd 1996-ban sor került a Történeti Hivatal felállítására. A hivatal pénzügyileg független, állandó parlamenti kontroll alatt álló intézmény, amely közhivatali és levéltári funkciót egyaránt betölt. Jelenleg a közhivatali funkcióból adódó feladatok jelentenek nagyobb leterheltséget az itt dolgozóknak. Ami lényeges különbség a többi levéltárhoz viszonyítva, hogy az itteni alkalmazottak köztisztviselői jogviszonyban állnak. Megemlítette, hogy az iratoknak olyan sajátos rendszere van, amit nehéz lenne a hagyományos levéltári fondok közé besorolni. Az iratok rendszere leginkább még a bírósági anyagokéhoz hasonlítható. Az adatok gyűjtögetésének kezdete 1945-ig nyúlik vissza. Ezt az adathalmazt 1950-ben — szovjet mintára — az állambiztonsági szervek egységes nyilvántartás alapján kezdték el kezelni. Ezek a dokumentumok 1957-ben egy átszervezést követően a belügyminisztérium hatáskörébe kerültek. Az anyagoknak egy jelentős része 1989-1990-ben megsemmisült, elsősorban a beszervezési dossziékra kell itt gondolni. A hivatal őrizetébe végül közel 14 000 dosszié került. 1972-ben hozzákezdtek az iratok biztonsági filmezéséhez. Rendezési és segédletkészítési munkák is folynak a hivatalban. Többek között számítógépes adatbázis készül az iratokhoz a könnyebb kutathatóság érdekében, illetve elkezdődött az iratok digitalizálása is. A második előadó Novak Veronika, a Szlovák Levéltáros Szövetség elnöke, levéltárigazgató volt, aki a Szlovák Levéltáros Egyesület munkáját mutatta be. Elöljáróban kifejtette, lehet, hogy a szlovák és magyar levéltárosok nem egy nyelven beszélnek, de a problémáik és gondjaik azonosak vagy legalábbis nagyon hasonlóak. A Szlovák Levéltáros Egyesület 1989 decemberében kezdte meg működését a belügyminisztérium felügyelete alatt. A minisztérium keretein belül jött létre egy levéltáros szakosztály, ami a levéltárakat ellenőrzi, és a közigazgatási ágazatban tevékenykedő szervek iratkezelésének felügyeletét látja el. Ismertette a hazainál kissé bonyolultabb levéltári rendszert, amelyben két központi levéltár (Szlovák Nemzeti Levéltár, Szlovák Bányalevéltár), hét körzeti és 38 állami és járási levéltár működik. Szlovákiában 1991 óta alakulhattak városi levéltárak is, erre példaként Kassát említette. Az egyesület 1996-tól évente egy alkalommal szakmai fórumot szervez, ahol a kollégák eszmecserét folytathatnak az aktuális kérdésekről, illetve különböző tudományos 90
