LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Márfi Attila: Beszámoló a harmadik Győri Levéltári Napról. • 2001. [LSZ 2001/2. 90-93. p.]

Állami Egyházügyi Hivatal is tulajdonképpen az egyházak szabályozását, korlátozását szolgálta. Megyei szinten is kiépítették az Egyházügyi Ügyosztályokat, de a járásokban is volt ilyen képviselet. Az úgynevezett békepapi mozgalom is valójában az egyház erejének szétforgácsolását szolgálta. Mindezen intézkedések állandó ellenőrzést, megfigyelést is jelentettek. Az 1956. évi forradalom alatt a győri papság 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, amelyek között szerepelt a fent vázolt korlátozó intézkedések megszüntetése, Mindszenty szabadonbocsátása és a tényleges vallásszabadság gyakorlása is. Az előadó ezt követően az 1957-től újrainduló üldözéseket taglalta és az 1963-tól tapasztalható enyhülési folyamat, az úgynevezett puha diktatúra módszereit is felvázolta. Előadásának végén Áldozó István statisztikai adatokkal igazolta, hogy a korlátozások ellenére hazánkban, de a szocialista tábor országaiban is a hívek száma nem csökkent, sőt növekedett. A tudományos ülés utolsó, záró előadását Dancsesz Mónika, Győr-Moson-Sopron Megye Levéltárának munkatársa tartotta meg A csehszlovákiai magyar lakosságcsere Győr-Moson megyei eseményei cím alatt. Ismertetése elején az előadó nyomatékosította, hogy kutatásai nem teljesek. Ezért a jelen szintézis az 1946 szeptemberében megkötött magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezmény helyi eseményeit, vizsgálódásának jelenlegi szintjén ábrázolhatja. A kényszerű lakosságcsere közvetett előzményei közül a múltban átélt és elszenvedett kölcsönös sérelmeket említette meg, míg a közvetlen okok között szerepeltek a '30-as évek eseményei, s a bécsi döntés okozta egyoldalú trauma. Az egyezmény alapján egyenlő arányban, a kölcsönösség alapján szükséges az áttelepítéseket végrehajtani. Ennek lebonyolítására 16 kirendeltséget, bizottságot állítottak fel az országban. Győr-Moson megyében Mosonmagyaróváron működött ilyen testület Rizi László vezetésével 1946 decemberétől 1947 októberéig. Feladatuk a rászorulók segélyezése és az átköltözés megszervezése volt. Az amúgy is terhes, válságos korszakban sok problémát vetett fel a lakhelyek biztosítása, amely a szovjet kivonulás után megüresedett épületeket és a német-szlovák kitelepítettek otthonait érintette. A szülőföldjükről kényszerrel kitelepített első csoport, mintegy 110 család, 1947 áprilisában érkezett meg a megyébe. Míg májusban 118, júniusban 3 családot regisztráltak a források. Az októberig fennálló kirendeltség további tevékenységéről, az áttelepítés további körülményeiről, gazdasági-politikai összefüggéseiről, a folyamatos kutatások adhatnak összegző, objektívebb képet, hangsúlyozta az előadó befejezésként. A konferencia elnöki zárszavát megtartó Gecsényi Lajos nagyon fontosnak és indokoltnak tartotta ennek a korszaknak napirendre tűzését. Habár jelen keretek között nem | lehetett teljességre törekedni, de a kezdő lépések a közelmúlt történelmének feltárásáért megtörténtek. Leszögezte, hogy ezt az ígéretesnek tűnő kutatási vonalat folytatni kell, annál is inkább, mert ez a tanácskozás is sok új kutatási eredményt hozott a felszínre. Márfi Attila 93