LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Fejes Tekla: Csongrád Megyei Levéltári Napok. • 1997. [LSZ 1997/1. 70-73. p.]

Az első előadást Tóth Sándor, a történelemtudomány kandidátusa A magyar honfoglalás címmel tartotta. Álláspontja szerint nem tudatos honszerzésről volt szó őseink részéről, amikor bejöttek a Kárpát-medencébe, hanem a besenyők támadása ellen menekülve kerültek ebbe a régióba. Ezután Blazovich László, a Csongrád Megyei Levéltár igazgatója A Maros mente a honfoglalás idején című referátuma következett. Ahogy a cím is utal rá, a közvetlen régiónkhoz kapcsolódó honfoglalást taglalta. Kitért a földrajzi helyzet, kereskedelmi útvonalak, valamint a települések kialakulásával kapcsolatos kérdésekre. A felsorakoztatott tények méltán tarthattak számot a jelenlevők érdeklődésére, hiszen mi is ezen a területen élünk, fontos a múlt ismerete ahhoz, hogy megbecsüljük jelenünket. Kristó Gyula, a történelemtudomány doktora ismertette ezek után most megjelent új könyvét A székelyek eredete címmel. Rávilágított arra, hogy az általa feltárt korabeli források és nyelvészeti adatok alapján a székelyeket török eredetű népcsoportnak tekinthetjük, akik az ország határai mentén határőrfeladatokat láttak el. A határőri funkció megszűnése után a XIII. sz. elején húzódtak vissza a mai Erdély területére. Az első nap programját Makk Ferenc, a történelemtudomány doktora A korai magyar hatalmi jelvények című előadása zárta. Ismertette a korabeli hatalmi jelvények (lándzsa, jogar, korona) kapcsán a fontosabb történelmi eseményeket államalapításunktól kezdve a XIII. sz. elejéig. Kitért a korabeli hatalmi jelvények szimbolikájára és történeti értékelésére is. A következő napon Hódmezővásárhely látta vendégül a Levéltári Napok résztvevőit. Dr. Dubecz György jegyző köszöntő szavai vezették be az ülést. Szavaiban emlékezett Nagy Györgyre, akinek életútja rövid időre összetalálkozott a várossal. A konferencia nyitóelőadását Vadász Sándor egyetemi tanár tartotta A köztársasági eszme Franciaországban a századfordulón és mai tanulságai címmel, összevetve a francia eszmét Nagy György köztársasági gondolataival. Pölöskei Ferenc akadémikus A köztársasági államforma Magyarországon című dolgozatában ugyancsak Nagy György gondolatait ágyazta be a korabeli Magyarország történetébe. Horváth András történész Nagy György politikai pályaképéről tartott referátumában felvázolta Nagy György életútjának néhány fontos mozzanatát. Nagy György 1906-ban került be a parlamentbe mint függetlenségi képviselő. A párt kettészakadása után a Justh-irányzathoz csatlakozott. Az 1910-es választásokon nem jutott be a parlamentbe, ekkor került Hódmezővásárhelyre, ahol ügyvédi tevékenységet folytatott. 1911. október 14-én létrehozta a Magyar Köztársaság című havilapot. 1912. szeptember 7-én pedig pártot alapított Országos Köztársasági Párt néven. A párt tagsága vidéki értelmiségiekből állott, akik a Kossuth-kultuszt támogatták, a köztársaság eszmekörének elkötelezett hívei voltak. A pártot az I. világháború alatt feloszlatták, a mozgalom résztvevőit perbe fogták. Nagy György 1918-ban megújította mozgalmát, később ismét üldözték, pártját betiltották. 1922-ben halt meg. Kruzslicz István Gábor, a hódmezővásárhelyi fióklevéltár igazgatója emlékezett Nagy György vásárhelyi éveire. A nap záróelőadását, Kaáli Nagy György (Nagy György fia) tanulmányát, akadályoztatása miatt felolvasás útján ismerhettük meg Miért késik Nagy György elismerése a köztudatban címmel. A Levéltári Napok rendezvénysorozata Újszentivánon folytatódott. A községben lakók igen szép számmal képviseltették magukat az ülésen. A vendégeket dr. Talpai János polgármester köszöntötte, majd átadta a szót a falu szülöttének, Vecsernyés János ny. középiskolai tanárnak. Tanulmányának 71