LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Major Zoltán László: Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napok. • 1996. [LSZ 1996/3. 71-74. p.]

A megyeháza Bessenyei Termében összegyűlt nagyszámú közönséget Radics Kálmán, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár igazgatója köszöntötte, majd a rendezvényt Gáli Ákos, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke nyitotta meg. Kiemelte, hogy az előadás-sorozat vezérfonala a vármegyék és szabad kerületek története. Fontosnak tartotta a határon túli előadók szerepét és hangsúlyozta a millecentenárium jelentőségét. Végül utalt az új levéltári törvény eljövendő hatására. Molnár József, az MKM Levéltári Osztályának vezetője ezt követően tartotta meg előadását „Törvény után. A magyar levéltárak jelenlegi helyzete" címmel. Elmondta, hogy a levéltári törvény az alapelveket rögzítette, nagyon hosszú út vezet azonban addig, hogy a levéltárak megfelelő működési körülmények közé kerüljenek. Jóval nagyobbak a problémák, mintsem hogy azokat tüneti kezeléssel meg lehetne oldani. A raktáraknak legalább a fele -állapotát tekintve - nem felel meg a szakmai követelményeknek. A rossz tárolási körülmények az iratanyag állapotát rontják. A lefolytatott munkahigénés vizsgálatok az iratanyag fertőzöttségét is kimutatták, így egészségügyi veszély is jelentkezik. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy az államháztartási reform folyamatában meg kell vizsgálni a levéltárak által ellátandó feladatok érvényesítésének lehetőségét. Kijelentette, hogy a levéltárak feladatai a költségvetésből finanszírozandók. Az államháztartási reformmal kapcsolatban a kettős finanszírozást említette meg. Ez egyrészt a működés költségvetési, másrészt a programok célzott támogatását jelenti. A kettő nem választható el egymástól. Röviden taglalta a normatív támogatás kérdését, szólt a levéltárak múltbeli és jelenbeli megítéléséről, a kárpótlási törvények végrehajtásának levéltári következményeiről. Távlati feladatként szólt a levéltárépítési gondokról és a képzési feladatokról. Végül az informatikai fejlesztés és a levéltárak kapcsolatának gondolatával fejezte be tájékoztató előadását. Az előadás után kiosztották a levéltár által meghirdetett megyei helytörténeti pályázat díjait. A második nap délelőttjén a Hajdúböszörményi Önkormányzat nagytermében kezdődött meg a tudományos tanácskozás „Vármegyék és szabad kerületek" címmel. A résztvevőket Gáli Ákos és Lázár Imre polgármester üdvözölte. Az előadások sorozatát Balogh István nyitotta meg. Előadásában a közigazgatás-történet kutatásának jelentőségét emelte ki, és hangot adott azon reménységének, hogy a jövőben folytatódnak az Ember Győző által inspirált ilyen irányú erőfeszítések. Rácz István egyetemi tanár a történetírás tudományos igényű feladatairól beszélt. Hangsúlyozta a hazafiságra és az egészséges patriotizmusra nevelés jelentőségét. A tudomány etikája szemben áll a különböző hamisításokkal - mondotta. Nagyra értékelte, hogy Hajdúböszörményben már régóta fontosnak tartják a múlt kutatását. Ezután Heckenast Gusztáv, a történettudományok doktora „Nemesi vármegye és szabad kerületek" című főreferátuma következett. Bevezetőjéban Szent István király szerepét hangsúlyozta a várispánságok és a királyi vármegyék szervezése kapcsán. A XIII-XIV. századi események főbb jellemzőit elemezve mutatta be, miként alakult át a királyi vármegye nemesi vármegyévé. A kunok jászok, székelyek, szászok szervezete nem tagolódott be a megyerendszer keretei közé, hanem megőrizte különállását, és közvetlenül a királynak volt alárendelve. A XVI. században történt átalakulás után is megőrizték önállóságukat. Előadásának további részében a jászkunok helyzetével foglalkozott, majd a Hajdúkerület kialakulását és sajátosságait elemezte röviden. Megállapította, hogy először csak hajdútelepülések jöttek létre, amelyek folyamatosan szabad kerületté szerveződtek. A további időszakot vizs-72