LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Levéltári napok, konferenciák - Mónus Imre: III. Nemzetközi Levéltári Nap Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. • 1996. [LSZ 1996/1. 73-77. p.]
menyek a 18. század második felére tehetők. A főpapok kapcsolatai Alsó-Szabolcsra, a várdai, dadái, nádudvari járásra és a dorogi esperességre terjedtek ki. Levelezésük nyelve rutén, latin és magyar volt. Bacsinszky András 1732—1809-ig élt. A ruszin újjászületési mozgalom vezetője. 1763-tól parókus Dorogon, Alsó-Szabolcs püspöke. 1769-ben küldöttséget vezetett Mária Teréziához a munkácsi püspökség érdekében, ami 1776-ban alakult meg. Tarkovics Gergely dorogi parókus, 1793—1798-ig működött Dorogon. Szabolcs megye — Hajdúkerület főesperese, később eperjesi püspök lett. Felkarolta Görög Demeter hajdúdorogi születésű írót és térképészt. Mizsér Lajos főiskolai tanár A tatárjárások emlékei Pesty Frigyes helységnévtárában témakörben tartott előadást. Azért beszélt többes számról, mert négyszáz év folyamán több tatárjárás volt, de ezek csak az ország kis részét, vagy néhány községet érintettek. Az 1241—42. évi tatárjárás egész országot pusztító veszedelem volt. Pesty Frigyes munkájában 568 település anyagával foglalkozik, 111 helység közöl adatokat a tatárjárásról. A tatár elnevezés: török, mongol, finnugor kegyetlen, gyújtogató fogalmakat takar. A járás szó ebben az esetben hadjáratot, dúlást, betörést jelent. Alakosság a tatárok ellen figyelőszolgálatot szervezett, értékeit a földbe rejtette, a nőket elbújtatta. Innen származik pl. Debrecenben a Kincses-hegy vagy a Lányok erdeje kifejezés, mert a lányokat az áthatolhatatlan erdőbe bújtatták. A tatárkaszáló lekaszabolásukat őrzi, a tatárdomb az elpusztítottak sírja. Tatárfalva neve onnan ered, hogy a lakosság 2 tatárt szolgálóul ott tartott, ezek családot alapítottak és Tatárfalván telepedtek le. Barabás László, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola Német Tanszékének vezetője A szatmári svábok hányattatásai 1933 után címmel tartott előadást. A trianoni béke Szatmárban — a sváb helységeket — 3 település kivételével Romániához csatolta, így 35 település került át Romániába. Ezek népességét mint kisebbséget nem tartották számon, sorsukkal senki sem törődött. Számuk 40—50 ezer fő lehetett. Római katolikus vallásúak voltak. Ki legyen a romániai németek vezetője? A Szetmárnémeti Bank vette kezébe az irányítást. Ebben az anyagiak is közrejátszottak. A bank azon néptársakat támogatta anyagilag, akiket megbízhatónak tartott. 1938-ban a Német Birodalom jelölt ki vezetőt. A magyarországi németek is kiterjesztették tevékenységüket a szatmári németekre. Figyelembe vették érdeküket, így könnyű volt befolyásolni őket a birodalom politikájának irányába. A második nap programjának levezető elnöke Nagy Ferenc levéltár-igazgató volt. Az első előadó Istvánovits Eszter, a Józsa András Múzeum régésze a Nomádok és földművesek a Felső-Tisza-vidéken címmel tartott tájékoztatót a Nyíregyháza határának 10 km-es szakaszán, az M3-as autópálya építését megelőző leletmentés ásatási eredményéről. A 20 leletmentő hely közül az egyik a Mandhatár területén talált szkíta település. A bronzkor időszakából származó településen 450 objektum található. A földbe vájt házak léte földművelésre utal. A szemetesgödörből kerámia- és csontmaradványok kerültek elő. A Kárpát-medencéig eljutó nomád nép a száraz és hideg ázsiai sztyeppéról érkezett, és itt a kellő nedvesség lehetővé tette a helyben legeltetést. A szkítákkal kapcsolatos művészettörténeti érdekesség, hogy az igazán értékes és a szkítákat ábrázoló műalkotásokat a görög gyarmatvárosokban készítették. Henzsel Ágota, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár igazgatóhelyettese Szatmár megye 1632-en című előadásával a Császár Péter-féle felkelés eseményeit idézte .fel a vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvek beírásai alapján. A felkelés első fázisában a vármegye a portális katonaság létesítéséről és hadrendbe állításáról intézkedett. A nemesi vármegye rendelkezéseinek másik fontos mozzanata a parasztok megtérítése és esketése volt. 76