LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Mónus Imre: III. Nemzetközi Levéltári Nap Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. • 1996. [LSZ 1996/1. 73-77. p.]

egyházán. A kijevi levéltári központban egyeztetés alatt van kb. 50 db levéltári dokument átadása Magyarországnak. Ez legyen kölcsönös, javasolta Delegán Mihail. A feldolgozott anyagból lehetne közös kiadvány is, amelyben nyelvészek, irodalmárok és történet tudósok is közreműködhetnének, mivel a latin, az ógörög és óorosz okmányok tanulmányozásában és fordításában jártas levéltári szakemberekkel Ukrajna nem rendelkezik. Pobránszky Lajos, az Ungvári Állami Levéltár Beregszászi Fióklevéltárának vezetője, igazgatóhelyettes Kelet-Magyarország történeti forrásanyaga a Kárpátaljai Állami Levéltárban címmel a náluk található magyarországi iratokról tartott előadást. A vonatkozó forrásanyag háromnegyed része latin és német nyelvű. Delegán Mihail igazgató azért is említette, hogy elsősorban e nyelveket jól ismerő kutatókat várnak Magyarországról, ha a magyar vonatkozású anyagot akarják kutatni. Az állami levéltárban őrzött munkácsi görög katolikus püspökség irattára is sok értékes információt nyújthat. Említésre méltó a munkácsi Csernekhegyi kolostor iratanyaga, a Bereg, Ung, Ugocsa, Máramaros megyei főispán fondja, az öt koronaváros iratai 1526-tól, valamint a ruszinokra vonatkozó iratanyag. Összesen 58 fondban található dokumentum a történelmi Magyarországra vonatkozóan. Pál Antal Sándor, a Marosvásárhelyi Állami Levéltár főlevéltárosa A csíki székhelyek megpróbáltatásai 1916-ban című előadása a csíki menekültekről szólt. A menekültek névsorában több mint 5000 fő szerepel. 1914-ben Csíkban nagy volt a hadbavonulás. Volt olyan falu, amelynek 20%-át vitték el katonának. 1916-ban a lucki áttörés következtében az emberveszteség magasra nőtt. A csíki székelyek tömegesen menekültek Debrecen irányába. A módosabbak Budapestig is eljutottak. Csíkszereda lakosságának 90%-a elmenekült. 1916. augusztus 28-a a románok betörésének napja. Az emberek a falvakból szekereken menekültek. Csíkmadarasról a plébános menekült el utolsónak. Néhány nap múlva a menekültek egy része visszatért, és a néptelen faluban fosztogatni kezdett. A lakosság csak később vándorolt vissza, de otthona helyén csak szélnek eresztett állatokat és feldúlt, kifosztott lakásokat talált. Bukovszky László, a Vágsellyei Járási Levéltár főlevéltárosa A Nyíregyházi tirpákság áttelepülésének levéltári forrásai Szlovákiában címmel a szlovákok visszatelepítéséről tartott előadást. Eredetileg a csehek és szlovákok visszatelepítése volt a cél. A szlovák szekció a szlovákok és a magyarok cseréjét akarta végrehajtani, amelyet 1946-ban meg is kezdtek. Magyarországon 18 területi kirendeltség jött létre. A nyíregyházi körzet a 13. volt, 24 fővel dolgozott. Feladata az volt, hogy plakátok, szórólapok és filmvetítések útján szép szóval meggyőzze a tirpák lakosságot a visszatelepülésre. Az áttelepülés népszerűsítése 1946. június 17-ig tartott. A nyíregyházi körzetből 1946 második felében és 1947-ben is folyt a kitelepítés. Ajelentkezettek 74%-át: 6065 főt telepítettek át Szlovákiába. Ajelentkezettek egyrésze visszalépett, mert az egy éves várakozást nem tudták vállalni, inkább maradtak. Á Szlovák Nemzeti Tanács gyorsítota volna a kitelepítést, a magyarok inkább fékezni akarták. Először a módosabb gazdákat szerették volna megnyerni az ügynek, de éppen azok nem akartak mozdulni. A szegényebb réteg jelentkezett, mert a csere kapcsán kedvezőbb anyagi feltételekben bízott. Mindszenty József hercegprímás embertelennek nevezte a kitelepítést, így az egyházi támogatást nem kapott. A cserével valójában a magyar kisebbséget akarták gyengíteni Szlovákiában. Udvardi István, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola Ukrán Tanszékének vezetője előadásában Bacsinszky András munkácsi, Tarkovics Gergely eperjesi megyés püspök kapcsolata Szabolcs vármegyével és a Hajdúkerülettel témakörben végzett kutatásának eredményét ismertette. Ezek az ese-75