LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Levéltári napok, konferenciák - Mónus Imre: III. Nemzetközi Levéltári Nap Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. • 1996. [LSZ 1996/1. 73-77. p.]
ban megegyeztek, hogy az államtól függtek, és elvesztették korábbi földbirtokos szerepükhöz viszonyított önállóságukat. A dualizmus rendszeréből mégis a dzsentri került ki győztesen, mert az államgépezet része lett. Olcsváry Pál 1922—1938-ig vezette naplóját. A napló sajátos forma, egyéni tartalommal. Értéke a történelem szubjektív dokumentálásában rejlik. A múlt belső átéléséről szól, nem fetisizál. A megélt társadalmi események szűrője, hitelessége mégis részleges éppen azért, mert túl szubjektív. Konkrét térhez és időhöz kötődik, azt reprezentálja, amit szerzője átélt. A napló társadalomtörténeti forrás, azt a réteget mutatja be, amelyhez szerzője tartozik. Olcsváry a hamisítatlan dzsentriélet tolmácsolója, az alsóbb rétegekről mint tagolatlan tömegről beszél, amely szerinte veszélyes az uralkodó réteg számára. A dzsentri kapcsolatait a családi és rokoni kötelékek, valamint a hivatali klientúra és az arisztokraták jelentik. Érzelemvilágában a személyes érintkezés fontos, a magány elfogadhatatlan, és amit másoknál elítél, magára vonatkozóan megfelelőnek tart. Hetvenöt éves a Kolozsvári Állami Levéltár címmel Nemes Lucia, a Kolozsvári Állami Levéltár igazgatóhelyettese tartott előadást. Bevezetőként a korábban létrejött levéltárakról szólt. A Havasalföldi Állami Levéltár 1831-ben alakult, a Moldovai Állami Levéltár 1832-ben jött létre. A levéltári szabályzatot 1840-ben alkották meg, ami négy csoportra osztotta az iratokat. A Kolozsvári Állami Levéltár 1920-ban létesült, és 1925-től a Bukaresti Főigazgatóság irányítása mellett működött. Nagy jelentőségűnek mondható, hogy levéltári anyag megsemmisítését törvény tiltotta. 1954-ben az egész országra érvényes levéltári szabályzat született. 1971-től Nemzeti Levéltári Alap irányítja a romániai levéltárakat. A városi levéltárak is a kolozsvári levéltárhoz tartoznak. Epületét eredetileg is levéltárnak tervezték, önálló könyvkötő- és restaurátorműhellyel rendelkezik. Mintegy 20.000 folyómétert tesz ki a tárolt iratmennyiség, amiből közel 2000 ifm. a kolozsvári anyag. Az épületben állandó kiállítás is működik. Kiss András, a Kolozsvári Állami Levéltár nyugalmazott főlevéltárosa, az Erdélyi Múzeum Egyesület titkára Szatmár vármegye két levéltára címmel tartott előadást az egymást kiegészítő kutatási lehetőségekről. Kolozsvár és Nyíregyháza levéltáráról van szó. Célszerű lenne összhangba hozni a kutatási lehetőségeket, mert több anyag vonatkozásában az eredeti fondjegyzék Nyíregyházán található, a hozzá tartozó mutató pedig Kolozsvárott van. A nemzetközi levéltári napok jelentősége az ilyen feladatok megoldásában is rejlik, mert a levéltárosok találkozhatnak, a határ miatt eddig elzárt levéltár anyagát megismerhetik, ezáltal azok a problémák, amelyek eddig a kutatást és a publikálást megnehezítették, megoldódhatnak. Semberger Ferenc rendszerezése alapján az 1823. évi levéltár szerint tagolták ezt az anyagot, a levéltári számbavétel 1829-ben történt. A régi anyag lajstromozva sincs. Régi családi iratokra is van utalás, de nem tudjuk, ezek hol, melyik levéltárban találhatók. Felkutatásuk a jövő feladata lesz. Delegán Mihail, az Ungvári Állami Levéltár igazgatója a kárpátaljai kollégák üdvözletét tolmácsolta. Meleg szavakkal fejezte ki köszönetét Nagy Ferenc igazgatónak azért a közreműködésért, melyet a két ország közötti kapcsolat létrejötte érdekében kifejtett. Kárpátalján ezeréves együttélés mutatható ki az ukránok, a szlovákok, a magyarok, a románok, a németek és a csehek között. Mindenki számára hasznos tehát, hogy a szocialista rendszer megszűnte után a levéltárak nyitottabbakká váltak. Együttműködési szerződés van a két ország levéltárai között, amelyek keretében másolat- és iratcsere valósítható meg a kölcsönös érdekek alapján. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye levéltárosai több napon át dolgoztak, kutattak, másolatokat készítettek a kárpátaljai Beregszász levéltárában. Hasonló munkára készülnek a határontúliak is Nyír-74