LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Labádi Lajos: Csongrád Megyei Levéltári Napok. • 1996. [LSZ 1996/1. 69-72. p.]

Csongrád Megyei Levéltári Napok Régi hagyomány levéltárunkban, hogy évenként néhány napra felfüggesztjük mindennapi teendőinket, és számba vesszük az addig végzetteket. Ilyenkor lehetőség nyílik arra, hogy megismerjük a megyei levéltári hálózat intézményeiben folyó feldolgozó, feltáró tudományos munkát, s értesüljünk egymás eredményeiről. Ezek a számvetések kezdettől fogva nyilvános rendezvények keretében folytak, abból a meggondolásból, hogy a levéltárainknak helyet biztosító városok érdeklődő lakói is bepillanthassanak helytörténeti műhelymunkánkba. Néhány éve bevált gyakorlat, hogy a Levéltári Napok egy-egy rendezvényét kihelyezzük a megye kisebb településeire, megismertetve velük múltjukat, értékeiket. A tapasztalat az, hogy a községek életében rendkívül rangos eseménynek számít egy náluk tartott és róluk szóló tudományos ülés. Bizonyítja ezt, hogy nincs gond a közönségszervezéssel, s nem csupán helyet biztosítanak a rendezvénynek, hanem magyaros vendégszeretettel fogadják a hozzájuk látogató levéltárosokat. Az 1995. október 18—20. között megtartott 18. Csongrád Megyei Levéltári Napok témái és helyszínei is tükrözték a fenti törekvéseket. Ezúttal három település vállalta a házigazdái szerepet: Makó város, Kiszombor község és Csongrád város. A rendezvények sikeres megvalósulását — a korábbi évekhez hasonlóan — most is segítette a SZAB Filozófiai és Történettudományi Szakbizottsága, valamint a Magyar Történelmi Társulat Csongrád Megyei és Szegedi Csoportja. A rendezvénysorozat megnyitására a makói városháza dísztermében került sor. A levéltárosokat és a népes közönséget dr. Búzás Péter polgármester köszöntötte, büszkén állapítva meg, hogy Makó városát hetedszer éri az a megtiszteltetés, hogy a nyitó rendezvény házigazdája lehet. Kiemelve, hogy az ország 24 levéltára közül a Csongrád megyei — 12 ezer iratfolyóméternyi anyagával — az ötödik a sorban, ám a puszta számoknál is fontosabb, hogy falai között élénk és színvonalas kutatómunka folyik. Ennek eredményeit jó néhány kiadvány és rendezvény jelzi. A dualista korszakban a hajdani Csanád vármegyéből induló politikusok közül hárman jutottak országos hírnévhez: Justh Gyula függetlenségi pártvezér, Kristóffy József, a „darabonf-kormány belügyminisztere és Návay Lajos, a parlament egykori alelnöke, majd elnöke. Az első kettő politikai 69