LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Levéltári napok, konferenciák - Kalmár Ella: Levéltári Nap Budapest Főváros Levéltárában. • 1996. [LSZ 1996/1. 66-68. p.]
bért azért büntettek meg, mert éjszaka álkulcsokkal felszerelve sétált az utcán. Horváth András főlevéltáros „Biztos úr anno: rendbiztosok a városegyesítés korában" c. előadásában áttekintette a rendőrség, a rend őreinek történetét, szervezeti változásait a Bach-korszaktól a városegyesítésig. A császári rendőrség mellett 1861-től újra felállították a városi kapitányságot, melynek közbiztonsági és igazgatásrendészeti feladatai voltak. A rendbiztosok intézkedéseik során használhattak fegyvert, poroszlókat hívhattak segítségül. A biztosok alkalmazásánál igen fontos szempont volt a helyismeret. A társadalomban elfoglalt helyzetükről, megítélésükről is hallhattunk részleteket. 1860—1861 fordulóján spontán társadalmi szervezkedés is indult a közbiztonság javítására: a rend letéteményesei a „békebiztos"-ok lennének, akiket a közgyűlés választott volna a köztiszteletnek örvendő polgárok közül, hogy példamutatással, erényességgel és eréllyel lépjenek fel a rendbontókkal szemben. Ez azonban nem valósult meg, továbbra is a rendbiztosok őrködtek a városlakók nyugalma fölött. Kollár Nóra, a BRFK Tudományos Bizottságának elnöke „Az államrendőrség létrejötte és a rendőrségi törvény 1872—1881" címmel a fővárosi rendőrség szervezeti változásait, jogi szabályozását részletezte a városegyesítést követő évtizedben. Az 1872. évi 36. te. kimondta a városi rendőrség államosítását s a Belügyminisztérium alá helyezését. Az 1881. évi rendőrségi törvény megalkotásáig terjedő időszak igen nehéz korszaka volt a fővárosi rendőrségnek. Nemcsak a szervezeti tisztázatlanság, hanem a gyors urbanizációval együttjáró romló közbiztonság miatt is. Az 1881. évi 21. te. alapvető jelentőséggel bírt, mert szabályozta a szervezet felépítését és hatásköfét, valamint az állampolgárok jogait is. A levéltári nap utolsó előadója Rácz Lajos, az Államigazgatási Főiskola docense „A BRFK fejlődésének főbb jellemzői 1881—1914" címmel a főváros rendőrségének szervezeti kiépítéséről, a bűnüldözés szervezetének kialakításáról, az államrendészet fejlődéséről adott elő. A rendőrségi törvény életbelépésekor a fővárosi rendőrség az összeomlás szélén állott, nem tudott érdemben fellépni a közbiztonság védelmében. Ebben a főkapitány erélytelensége mellett a polgári biztosok korrumpálódásának is szerepe volt. Döntő fordulat Török János főkapitánysága idején állt be, aki rövid idő alatt megszervezte a bűnüldözés hatékony szervezetét, a Detektívosztályt, amelynek munkáját pontos, naprakész nyilvántartások segítették. Ugyancsak Török alakította ki a korszerű szervezeti és szolgálati szabályzatot, melynek legfontosabb elemeiből hallhattunk részleteket is. Ezekben az évtizedekben építették ki a prostitúció szervezett ellenőrzését, a gyermekvédelem rendőrségi szervezetét; szabályozták az államrendészet működését. Kialakult tehát a modern, nagyvárosi rendőrség, mely egészen 1914-ig együtt haladt a város fejlődésével. Az első világháború után azonban ez a párhuzamos fejlődés megakadt, a rendőrség tovább már nem tudott lépést tartani a rohamosan növekvő bűnözéssel. A levéltári nap résztvevői a tartalmas előadásokon túl megismerkedhettek a hivatalok, céhek és hagyatékok irataiban található pecsétekkel is. A tartalmában és kivitelezésében is gazdag pecsétkiállítás „Város és polgára" címmel a Leonardo közi épületben tekinthető meg. Kalmár Ella 68