LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Kotnyek István: Levéltári Nap: Zalaegerszeg, 1994. október 28. • 1995. [LSZ 1995/1. 101-104. p.]

gyarságot ért, második világháború utáni súlyos jogtalanság során a galántai járásból 1947. április 12-től december 5-ig több mint 1500 családot telepítettek ki Békés, Baranya, Szabolcs és Pest megyékbe. Nyíregyházára — a földhivatal adatai szerint — 354 család, kb. 2000 fővel érkezett. A lakosságcsere ténylegesen 1949. június 5-én szűnt meg. A kétnapos rendezvénysorozat utolsó előadója Gottfried Barna volt, aki „Folyamatos törvénysértés. Az 1947-es választások és az MKP Szabolcs és Szatmár-Bereg megyékben" címmel tartott előadást. Az 1947-es választásokra elsősorban az MKP törvénysértései voltak a jellemzőek. Az akkor erősen centralizált párt minden törvényes, de inkább törvénytelen eszközt megragadott, hogy a választásokon minél jobb eredményt érjen el. A legjellemzőbb csalások a következők voltak: összeírólapok meghamisítása, az összeíró bizottságokban minden áron igyekeztek megszerezni az elnöki, elnökhelyettesi, vagy a jegyzői funkciót, a szakszervezetek, valamint az UFOSZ, DÉFOSZ, FÉKOSZ részéről kiküldöttek az MKP emberei voltak, a közigazgatás tisztviselőit megfélemlítették, a kommunista elkötelezettségű rendőrség terrorizálta a lakosságot. „Nyilas" típusú kampányt folytattak, vagyis az egyéni agitációt tartották a legfontosabbnak, emellett komoly anyagi háttérrel rendelkeztek. A legkirívóbb törvénysértés a „kék cédulák"-kal történt hamisítások voltak, vagyis a teherautókon és egyéb módon utaztatott MKP aktivisták több helyen szavaztak. Az élményekben gazdag, eredményes rendezvényért köszönet illeti a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár dolgozóit, valamint az anyagi hátteret biztosító megyei önkormányzatot. Szabó Attila Levéltári Nap Zalaegerszeg, 1994. október 28. Gyimesi Endre igazgató megnyitójával vette kezdetét az idei Levéltári Nap keretében szervezett tudományos konferencia. Az előadók kutatásaik alapján a dualista kor társadalmi-gazdasági folyamatait elemezték, mutatták be. Elsőnek T. Mérey Klára (Janus Pannonius Tudományegyetem) A dél-dunántúli települések dualizmus kori gazdasági problémái és azok kutathatósága címmel tartott előadásának bevezető gondolataiban szólt a kornak többféle, (nyugodtan mondhatnánk) többcélú megítéléséről Thaly Kálmántól indulva a „ferencJózsefi boldog békeidőn" át a közelmúltig. így a korszakban kevésbé járatos hallgató is egyetérthetett azzal, hogy ez egy hallatlanul összetett világ, sajátos problémákkal. Áll ez akkor is, ha nem az egészről szólunk, hanem csak egy részről, szűkebben vett településtörténetről vagy gazdaságtörténetről. Mindennek kapcsán merültek fel azok a problémák, melyekre a kutatónak már a felkészüléskor érdemes odafigyelni. így egy adott település esetében tisztán kell látni annak létrejöttét (milyen volt azelőtt, esetleg több, egymástól eltérő arculatú részből állt-e össze), lehetőségeit, a népességen belül az egyes ré-101