LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Szabó Attila: II. Nemzetközi Levéltári Napok a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltárában. • 1995. [LSZ 1995/1. 98-101. p.]

II. Nemzetközi Levéltári Napok a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltárában 1994. október 13-án és 14-én immár második alkalommal tartotta Nyíregyházán a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei önkormányzat Levéltára a Nemzetközi Levéltári Napokat. A „nemzetközi" jelleget az adta, hogy a hazai résztvevők mellett az egykori Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, illetve a régió forrásaival foglalkozó szlovákiai, ukrajnai és romániai előadókat és hallgatókat is meghívtak erre az eseményre. Az impozáns levéltári épület (mely egyben a múzeum otthona is) dísztermében megrendezett előadások népes hallgatósága előtt zajlottak. Pataki Józsefnek, a Megyei Közgyűlés Intézmény fenntartási Osztálya vezetőjének köszöntője után Nagy Ferenc, a vendéglátó levéltár igazgatója üdvözölte a résztvevőket. Hangsúlyozta, hogy a szakembereknek jó alkalmat ad az ilyen rendezvény a tapasztalatszerzésre, az ismeretátadásra, illetve személyes kapcsolatok fejlesztésére. Kedves meglepetésként az összes résztvevő kézhez kapta a vendéglátó levéltár két kiadványát, melyek közül az egyik az elmúlt évi Levéltári Napokon elhangzott előadásokat tartalmazza. Az előadások sorát Kovacsics József nyugalmazott egyetemi tanár nyitotta meg, aki „A történeti demográfia és helytörténet" címmel a történeti demográfia feladatairól, a történelem és a demográfia kapcsolatáról, az eddigi történeti demográfiai munkákról és egy induló országos történeti demográfiai sorozatról beszélt. Az előadó bemutatta a magyar történeti demográfia XVII. századig visszanyúló gyökereit, majd ennek a tudományágnak mintegy százéves történetét. Leszögezte, hogy Magyarország történeti demográfiáját csak a régiók (megyék) kutatásával lehet elkészíteni. Remélhetőleg 1996-ra elkészül Magyarország Történeti Statisztikai Helységnévtára az összes megyéről. Mező András főiskolai tanár ,,A' patrociniumi helységneveink keletkezése a középkorban" című előadásában az egyházi jog, a patrocinium és a titulus kialakulását ismertette, számos példával illusztrálva. Magyarországon sok esetben az egyházalapítók saját védőszentjüknek nevét adták a templomoknak, de az elnevezésnél számíthatott még ereklye birtoklása, a szentek életútjának tisztelete, a betelepülő lakosság hozta magával a szent tiszteletét vagy a nevet adó szent életút jávai való sorsközösség. A határainkon túli vendégek közül elsőként Csatáry György, beregszászi levéltáros tartott előadást „A magyarországi Tiszahát történetének forrásai a beregszászi levéltárban" címmel. A Bereg megyei főispán iratairól elmondta, hogy azt a szovjet időkben egy mesterséges rend szerint rendezték át, amelynek lényege, hogy elsősorban időrendi és aktuál-politikai szempontokat vettek figyelembe. A kutatást nehezíti, hogy az elkészített segédletek sok esetben csak általános megjegyzést tartalmaznak. Az előadás további részében a Tiszahátra vonatkozó levéltári források kutathatóságát ismertette. 98