LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Rádyné Rácz Katalin: "A (vár)megye az igazgatásban". Levéltári napok Budapest Főváros Levéltárában, 1994. október 7–8. • 1994. [LSZ 1994/4. 104-107. p.]

gel működik. Áz önkormányzati társulásra, ha úgy kívánják, rá lehet ruházni az egész régióra vonatkozó stratégiai döntéshozatali jogot. A középszintű önkormányzati igazgatás szükségességét azzal indokolta Iváncsics Imre (Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Pécs), hogy létezik térségi szint az igazgatási centrum és az egyes települések között. A centrum és a települések közötti közvetlen kapcsolat nehezen valósítható meg. A középszintű igazgatás fenntartását igénylik a hazai hagyományok is. A megyei igazgatás feladatairól az előadó kifejtette, hogy első helyen a területi érdek, annak képviselete és érvényesítése áll, ezt követi az önkormányzatokkal együtt végzett területfejlesztési tevékenység, a közszolgáltatások állandóan bővülő ellátása, majd a település érdekképviselete, abban az esetben, ha ezt a település igényli, és végül a nemzetközi kapcsolatok kiépítése. Az idén szeptember 30-án módosított önkormányzati törvény a középszintű igazgatás számára sok új feladatot és hatáskört adott. Ezután Szabó Lajos (Belügyminisztérium önkormányzati Főosztály) emelkedett szólásra, aki bemutatta a magyar közigazgatási sajátosságokat. Jelenleg az országban 3156 önkormányzat működik, ami mutatja, hogy a települési szint nálunk igen szétaprózódott. Magyarországot általában „aprófalvas"-nak tarthatjuk, hiszen 1700 község lélekszáma az 1000 főt sem éri el. Nehezíti a helyzetet, hogy 1500 település kedvezőtlen adottságú, kevés pénzzel gazdálkodik. Ez a helyzet is indokolja a középszintű igazgatás szükségességét, hiszen a megyén keresztül válik lehetővé több település vagy körzet ellátása. A megye újabban rajzolódó feladatai a következők: az idegenforgalmi koordináció, a településrendezési teendők összehangolása és az információrendszerbe, illetve rendszerekbe történő bekapcsolódás. Fontos, hogy körzeti közszolgálatot (például kórház fenntartása) csak akkor lásson el a megye, ha az egyes településeknek a feladat ellátására nincs elég anyagi fedezetük. A módosított önkormányzati törvény azt is előírja, hogy a jövőben a megyei főjegyző az államigazgatási hatáskört is lássa el. Végezetül két önkormányzati tisztséget betöltő előadó Zongor Gábor, a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke és Győrpál Elemér, a Baranya Megyei Közgyűlés főjegyzője ismertette a jelenlegi önkormányzati szervezet előnyeit és hátrányait. Az 1990. évi önkormányzati választásokról szólva az előadó elismerte, hogy akkor még szűk volt a jogi szabályozottság. Nem voltak sem a megyei közgyűlés, sem a hivatali tisztségviselők feladatai kidolgozottak. A helyzetet az 1990. évi önkormányzati törvény normalizálta (1990. évi XX. törvény). A korábbi megyei tanácsi testületek erőtlenül működtek, inkább végrehajtó szervezetként tevékenykedtek. A tanácsi apparátus szakmailag erős, sőt „túlsúlyos" volt. Az 1990-ben megválasztott önkormányzat aztán szuverén módon alakította ki szervezetét és alkotta meg a döntéseket előkészítő bizottságokat. A jövőre vonatkoztatva mindketten kifejtették, hogy sok függ attól, miként alakul az 1994. évi önkormányzati választás eredménye. összegezésként leszögezhetjük: a kétnapos ülésszak megrendezéséért Budapest Főváros Levéltárát dicséret illeti, mivel illetékességi területén túl, sajátos és speciális közigazgatás-történeti témát, a megyék közigazgatásának történetét és helyzetét tűzte napirendre. Az ország megyéi ezúton is köszönik, hogy e konferenciára a fővárosban került sor. Rádyné Rácz Katalin 107