LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Farkas Csaba: Levéltári napok Csongrád megyében, 1990. • 1991. [LSZ 1991/1. 106-108. p.]

harangtöredéket (ami a templomra vall) és kevés számú éremleletet tudott felhozni Kistelek történetéből az előadó régész. Ezután Barta László, a szentesi fióklevéltár igazgatója következett. Dolgozatának címe: „A polgári forradalom és szabadságharc eseményei a községben." A szerző témája vizsgálatakor két feladatot tűzött maga elé: egyrészt az eddigi feldolgozásokban említett, a néphagyományokban megfogalmazódott legendák helyreigazítását, másrészt, immár helyesen, a történelmi tények feltárását. Az előadó elmondta, hogy a korral kapcsolatosan többféle legenda, történelmi hiedelem keletkezett. A szájhagyomány kicifrázta Kossuth Lajos látogatását, holott legfeljebb lovat válthatott (ha egyáltalán megfordult) a községben, többre ugyanis a hiteles források alapján nem jutott ideje. Vagy ugyanennyire eltúlozta a közhiedelem a kisteleki nemzetőrök számát és tetteit, pedig a korabeli katonai, nemzetőri összeírások, rendeletek és tudósítások nem ezeket bizonyítják. A levéltáros-történész szerint, aki a kor szakavatott ismerője, nehezíti a kutatást az is, hogy a község iratanyaga többször, szinte teljes egészében megsemmisült. Felhasználható forrásokat csak Csongrád vármegye iratai között talált, s ennek alapján próbálta megrajzolni a település eseményeit, a kistelekiek részvételét a szabadságharcban. Kronológiai sorrendet betartva a XIX. sz. végének eseményeit, s gazdasági-társadalmi folyamatait bemutató előadást tartott Marjanucz László, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola adjunktusa „A település élete a kiegyezéstől az első világháborúig" címmel. Szemléletesen bemutatta a község kapitalista átalakulását mind a gazdaságban, mind a társadalmi életben. Külön ismertette a múlt század hetvenes éveiben Szeged ellenében lezajlott úrbéres (legelőelkülönítési) pert, foglalkozott annak hatásával a polgári fejlődésre. Statisztikai adatokkal ábrázolta a kisteleki mezőgazdaság fejlődését s strukturális átalakulásait. Beszélt a közlekedés korszerűvé válásáról s a kapitalista gazdálkodást elősegítő bankrendszer kiépüléséről is. Természetesen tanulmányából nem maradhattak el a község iparát és kereskedelmét bemutató adatok sem. Belényi Gyula, a József Attila Tudományegyetem adjunktusa ismertette az 1956-os forradalom és népfelkelés eseményeit és következményeit. Forrásai bírósági anyagok voltak, a kisteleki Nemzeti Tanács vezetőinek perét használta fel. Ezt indokolttá tette az a tény is, hogy a község legfontosabb 1956-os iratait a belügyi és az ügyészi szervek bizonyítékként a per anyagához csatolták. Az előadó bevezetőjében a parasztságot ért, a Rákosi-rendszer által végrehajtott sérelmekről, s regresszív politikáról beszélt. Rátérvén a konkrét eseményekre megemlítette, hogy tulajdonképpen Kistelek október 26-ig hallgatott, az első kisebb tüntetés ekkor zajlott le a faluban. Az igazi változást^ csak október 28-a hozta meg, amikor egy nagyobb létszámú tüntetést a Szegedről kivonuló ÁVH drasztikusan, fegyverét használva szétvert. Október 29-től létrejöttek a forradalom helyi szervei, a Nemzeti, majd a Forradalmi Tanács. Ezután a szerző részletesen bemutatta a szovjet csapatok november 6-i bevonulását, az ezután létrejövő kettős hatalom működését majd a restaurációt. A szorosan történelmi eseményeket bemutató előadások után egy-egy speciális téma szakavatott ismerői olvasták fel referátumaikat. Rostás Sándor, a helyi egyházközség plébánosa „Egyházak, vallási élet" cím alatt a település lakosságának vallási életével foglalkozott. A katolikus egyház bemutatásánál részletesen ismertette a községi templom építésének és átalakításainak történetét, a községi plébánosok névsorát és tevékenységét. Bóna Endre városi orvos „Fejezetek a város egészségügyének történetéből" című tanulmányát olvasta fel, amely foglalkozott az itt élt orvosok, felcserek, gyógyszerészek életével, és vázlatosan bemutatta a helyi kórház, és gyógyszertárak kialakítását és fejlődését. Különösen fontosnak ítélte a szerző 107