LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Farkas Csaba: Levéltári napok Csongrád megyében, 1990. • 1991. [LSZ 1991/1. 106-108. p.]

az utóbbi évtizedekben elért eredményeket s ezzel méltóképpen zárta le ezt & konferenciát, amely így az alig egy éve, 1989-ben várossá vált települést is megünnepelte. Október 19-én, a „levéltári napok" utolsó ülését Maroslele nagyközség látta vendégül egy helytörténeti matiné keretében. Elsőként Rozsnyai János tanulmánya került a nagyobb közönség elé „A település a 18—19. században" címmel. Az előadó vázlatosan bemutatta a község életét és gazdaságát ezen időszakban, különösen kiemelve ebben a Csanádi püspökség szerepét. Fontosnak tartotta a dohánytermesztés 1770 körüli megjelenését. A legfontosabb közigazgatási változások is helyet kaptak a dolgozatban. Az előadó bemutatta az 1790 körüli első bíróválasztást, a község pecsétjének (oroszlán—kapa—dohány ábrázolat) első, 1844-es megjelenését és az 1872-es községgé alakulást. A következő előadást Rózsa Gábor, a szentesi múzeum térképésze tartotta. Dolgozatának a „Lele és a püspöki uradalom kéziratos térképeken" címet adta. Ebben a szerző előadta, hogy a község a legkorábbi térképeken nincs feltüntetve. Elsőként a XVIII. század végi térképeken lelhető fel, így 1783-ban a lelei dohánytermesztőkről beszél egy térkép. A szerző ezután részletesen felsorolta és elemezte azokat a XIX. századi térképeket, amelyek már minden esetben feltüntették Maros(Püspök)lelét. Orbán Imre, a szegedi Móra Ferenc Múzeum történésze „A község és egyháza" című munkájában az egyház iskolafejlesztő tevékenységét elemezte, beszámolt mindazokról az erőfeszítésekről, amely az egyházi szervezetek részéről volt tapasztalható az egészségügyi ellátás terén (kötelező védőoltás támogatása, az orvos, bába letelepítése). Érdekességként elmondta, hogy a falu lakosai 1873-ig Makón temetkeztek, s Önálló plébániát csak 1901-ben kapott a község. A „levéltári napok" utolsó előadását Halmágyi Pál, a makói múzeum igazgatója tartotta. Dolgozatában a „Maroslele alatti harcok 1944 Őszén" cím alatt részletesen bemutatta az orosz és a német csapatok hadmozdulatait a községben és környékén, beszámolt a községi közigazgatás harcok alatti tevékenységéről, a lakosság hangulatáról és meneküléséről. összességében e három nap tapasztalatai alapján elmondható, hogy ez a levéltári rendezvénysorozat sikeresnek bizonyult, és a megye helytörténészei a jövő évi viszontlátás érzésével búcsúztak el egymástól. Farkas Csaba A Tudományos Minősítő Bizottság által kiküldött bírálóbizottság előtt 1991. január 16-án Érszegi Géza, a Magyar Országos Levéltár főlevéltárosa megvédte „Eredeti pápai oklevelek Magyarországon 1199—1417" c. doktori értekezését. A bírálóbizottság Érszegi Géza számára javasolta a történelemtudomány doktora fokozat odaítélését. 108