LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Breinich Gábor: Fővárosi Levéltári Nap '88. • 1989. [LSZ 1989/2. 107-109. p.]

sik név nem is a legmegfelelőbb csoportba került. Persze az egzakt csoportosításnak egyéb, részben objektív nehézségei is vannak. Az uralkodók vagy kormányzók például időnként egyszersmind hadvezérek is, a nagytőkések, nagybirtokosok pedig gyakran politikusok, sőt (igaz, ritkábban ugyan) tudósok is voltak. Az itt jelzett buktatók és a kiállítás jellegéből adódó elkerülhetetlen kompromisszumok ellenére is reméljük, hogy jelenlegi, ez év októberéig látható kiállításunk kedvező visszhangot kiváltott bemutatóink sorába illeszkedik. Szígetváry Éva Fővárosi Levéltári Nap '88 1988. november 22-én a Fővárosi Tanács Klubjában került sor a főváros levéltárának rendezvényére, amelyet Henye Nándorné, Budapest Főváros Tanácsa V. B. Művelődési Főosztálya helyettes vezetője nyitott meg. Ezután Szántó Ferenc, a levéltár főigazgatója üdvözölte a hallgatóságot, s szavaival kezdődött meg a délelőtti program, melynek során a jelenlévők tájékoztató előadásokat hallgattak meg a levéltár kiadványairól. Bevezető előadásában Szekeres József, a BFL főmunkatársa a levéltár több mint egy évszázados kiadványtevékenységéről adott rövid áttekintést. Nagyra értékelte a főváros egykori vezetőinek várospolitikusi erényeit, amellyel felismerték a levéltárosok várostörténeti irányú munkáinak fontosságát. Az intézmény vezető szerepet vívott ki, fontos szervező és irányító funkciót töltött be e téren. 1945 után ez az állapot a centralizálás nyomán felszámolódott, s csak az újbóli fővárosi kötelékbe kerülés hozta meg a kiadói tevékenység felújítását. Mint mondotta, e korszak eredménye az a 43 kiadvány, amelyet a levéltár 1972-től kezdve bocsátott ki a főváros története iránt érdeklődő hazai és külföldi olvasóközönség számára. A várostörténeti tanulmánygyűjtemények, monográfiák, módszertani művek mellett meghatározó jelentőségűnek tartva a megjelent forráspublikációkat, kiemelte azok jelentőségét. Az olvasók számára ezek lehetőséget adnak a saját véleményformálásra a történelmi eseményekről, jelenségekről, személyekről; hozzásegíthetnek a helyes történelemszemlélet kialakulásához, a hazai történeti irodalom iránti bizalom helyreállításához. Az áttekintést követően a levéltár újabb kiadványainak ismertetésére került sor. Elsőként Benda Kálmán, a Ráday Gyűjtemény igazgatója fejtette ki gondolatait a Buda Expugnata — Európa et Hungária 1683—1718 címen közreadott levéltár-ismertetőről. Az európai történelemben nem sok olyan időszak, esemény van, amelyben a különböző népek, országok felülemelkedve a hatalmi és politikai ellentéteken egy közös táborban voltak. Felidézte a történelmi eseményt, Bécs 1683. évi sikertelen török ostromát, amely után ilyen európai öszszefogás szabadította fel 1686-ban Buda várát, majd szorította ki az oszmán hatalmat Magyarország területéről. Az események történeti valóságának teljes 107