LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Kiss József Mihály: Levéltári nap az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. • 1988. [LSZ 1988/2. 95-96. p.]

kell a katalógusban, és hasonló a helyzet az Országos Levéltárba szállított pá­los (S 86.) és jezsuita (S 139.) térképekkel is. A tanácskozás résztvevői megállapodtak abban, hogy először az iratoktól elválasztott, külön kezelt térképeket dolgozzák fel, az egyes sorozatokban lappangó térképekkel egyelőre nem foglalkoznak, és később került sor a ter­vek feltárására is. Ahol a térképeket eddig bármilyen módon rendezték, fel­dolgozás során az eredeti rendet nem bontják meg. A korábban elkészült, már rendelkezésre álló térképcédulák adatait felhasználják, a kiegészítés, szerkesz­tés azonban a Módszertani Osztály munkatársainak feladata lesz. A sikeres összejövetelt gyakorlati bemutató zárta le. A résztvevők érdekes kollekciót tekintettek meg az Országos Levéltár egyházi vonatkozású térké­peiből, melynek során a XVIII—XIX. századból származó egyházigazgatási, úr­béri, közigazgatási, birtoktérképeket, vízrajzi, erdő- és mezőgazdasági térké­peket, bányatérképeket, kolostor- és templomterveket, helyszínrajzokat ta­nulmányozhattak. Dóka Klára Levéltári nap az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1984 után ezúttal másodízben, 1987. december elsején került sor az ELTE Levéltárának is helyet adó Kun Béla téri egyetemi épületben, örvendetesen nagyszámú érdeklődő részvétele mellett, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltári Bizottsága és a Magyar Történelmi Társulat Archeográfiai, Heraldi­kai és Genealógiai Szakosztálya szervezésében az Egyetemi Levéltári Nap megrendezésére. Dr. Soós Gyula tudományos rektorhelyettes megnyitójában a levéltár éle­tében az utóbbi három évben bekövetkezett pozitív változásokról szólt. Ezek közül kiemelten foglalkozott a levéltár elhelyezési körülményeinek számottevő javulásával. Miután az intézmény 1983 végén elnyerte a szaklevéltári jog­állást, megkezdődhetett annak bővítése és felújítása. Előbb egy 700' folyómé­ter irat elhelyezésére alkalmas raktárát s egy kutatótermet alakítottak ki, majd 1986. és 1987 folyamán a levéltár régebbi helyiségeinek és berendezésé­nek felújítására is sor került. A levéltár ma már, a jelentős anyagi ráfordítás­nak köszönhetően, mintegy 1200 folyóméter irat elhelyezésének, feldolgozásá­nak és kutatásának minden feltételével rendelkezik, s nemrégiben kapta az egyetem vezetésétől azt a feladatot is, hogy alakítsa ki az egyetemi hangarchí­vum és videotéka alapjait. Soós Gyula beszédének zárógondolataként hang­súlyozta, hogy remélhetőleg az ELTE példájára más felsőoktatási és tudomá­nyos intézmények is erőfeszítéseket tesznek saját történelmi emlékeik meg­őrzésére, szolgálván ezzel az egész magyar kultúra, a magyar művelődés- és tudománytörténet ügyét. Ezután került sor a tanácskozás szakmai részére, melynek középpontjában ezúttal a genealógia állt. 95

Next

/
Thumbnails
Contents