LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - G. Tóth Ilona: Levéltári Napok - Csongrád Megyei Levéltár, 1986. október 15–17. • 1987. [LSZ 1987/1. 93-95. p.]

lenlegi állásáról, majd a szerzők számoltak be kutatásaik eredményéről. Az előadások a város történetének kezdeteitől napjainkig jó keresztmetszetet ad­tak a múltjuk iránt érdeklődő hallgatóságnak. Az első két nap egészével kap­csolatban meg kell jegyeznünk, hogy az előadások színesebbé tétele érdekében már nemcsak diaképes vetítések, hanem a videomagnó is szerepet kapott, s a két nap eseményeiről is videofelvétel készült. Az idei rendezvénysorozat talán legérdekesebb napja az óföldeáki és föl­deáki falunap volt. Utólag megnyugodva számolhatunk be róla, hogy szeren­csés választás volt 2 községbe „kivinni" a helytörténetírás eredményeit. Talán a legtöbb hallgatóság itt volt a levéltári napok történetében. Az óföldeáki mű­velődési házban a községi elöljáró köszöntötte a megjelenteket. Itt is egy év­forduló szolgált az előadás-sorozat apropójaként. Földeák községet az árvíz többször elöntötte, s a földesúr Návay család beleegyezésével 140 éve a község egy része áttelepült a kedvezőbb fekvésű mai Földeákra. Az áttelepülés szük­ségességét és körülményeit Gilicze János ismertette. Vigh Zoltán a két község életében jelentős szerepet játszó Návay család történetéről szólt s ismertette Návay Lajos megjelenés előtt álló naplójának (1892-től vezette) legérdeke­sebb részeit, a naplóíró pályafutását részletesen elemezve. Majd a telepítésének százéves történetéhez közeledő Kornél-liget létrehozását, fejlődését, a dél-alföldi parkok közötti helyét s jelenlegi leromlott állapotát ismertette Kiss Gyula. Az előadás után a Kecskeméti Erdőfelügyelőség szegedi körzeti osztályának Móra Ferenc szocialista brigádja nevében jelentette be Hajdú András a nemes fel­ajánlást, miszerint vállalják a kastélykert felújítását. Végezetül a XIII. szá­zadban épült műemléktempilomról és feliújításának várható idejéről tájékoz­tatta a hallgatóságot Bugár Mészáros Károly. Földeákon az ez alkalomra rendezett képzőművészeti, történeti, néprajzi kiállítást Oltvai Ferenc ny. levéltárigazgató nyitotta meg. A délutáni rendezvénysorozatot Földeákon a községi tanács elnöke nyitotta meg. A honismeret és nemzettudat fontosságáról szóló előadást két délelőtti (Gilicze és Vigh) előadás megismétlése követte. Tasi József egy József Attila földeáki tartózkodásához kapcsolódó fénykép azonosításáról és a József Attila­kutatás jelenlegi állásáról tartott referátumot. Végezetül Wéber Mátyás, a két község pártszervezetének titkára a két település népességének alakulásáról, a fejlesztés feladatairól szólt. A városi tanács, a SZAB, a TIT megyei szervezete, a Móra Ferenc Mú­zeum közreműködésével október 20-án rendezte meg a Csongrád Megyei Le­véltár a Szeged visszavételének 300. évfordulójára emlékező előadás-sorozatot. Müller József né, a városi tanács elnökhelyettesének köszöntő szavai után Kristó Gyula megnyitó beszédében rámutatott, hogy „a történelem a megemlékezések­ben, évfordulókban reprodukálja önmagát". Szalkály Ferenc egy, a bécsi levél­tárban őrzött, francia szerző által készített térkép alapján a szegedi várat ost­romló magyar sereg fölállítását ismertette, imajd török forrás alapján a törö­kök hadmozdulatairól, Szegednek a török stratégiában betöltött szerepéről és Veterani Frigyes győzelmeiről (emlékezett meg. Vass Előd a török uralom utolsó két évtizedében végbement változásokat elemezte, s adatokat vonultatott fel a város elszegényedéséről és a városban élő törökökről. Géczi Lajos a szegedi ferencesek kémtevékenységének jelentőségére hívta fel a figyelmet, amellyel hozzájárultak a íelszabadító harcok sikeréhez; Barta László a bécsi spanyol nagykövet Szeged és Pécs felszabadulásáról készített, és egy, a magyarokat, vagy legalábbis az erdélyieket megbízhatatlannak minő­sítő jelentését mutatta be. Zombori István Szeged visszafoglalásának nemzetközi 94

Next

/
Thumbnails
Contents