LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Sáry István: Levéltári Nap - Vas Megyei Levéltár, 1986. április 24. • 1986. [LSZ 1986/3. 95-96. p.]

évfordulóra is emlékeztető, aktuális előadásában rendkívüli aprólékossággail mutatta be a magyar nemesség és a polgárság kilátástalan helyzetét a török támadás nyomán, és a Thökölyhez való nagyarányú csatlakozást. Az előadó a téma elemzése kapcsán azt a szomorú következtetést vonta le, hogy az ország népe az adott helyzetben nem érezte magáénak az ország felszabadításáért folyó harcot a mérhetetlen szenvedések és a felszabadító hadak magatartása miatt, akik a lakosságot egyre inkább a törökhöz hasonló ellenségnek tekintették. Erről a magatartásról egyébként megrázó sorokban számolt be az 1686-ban Buda alatt harcoló brandenburgi sereg orvosa. Feiszt György Szombathely mezőváros XVII—XVIII. századi pénzügyigazgatásáról, a várostörténet eléggé mostohán kezelt területéről beszélt. A pénzkezelés korszerű rendjének kialakulása magasabb rendű igazgatási szervezetet feltételez, mely jellemző volt Szombathelyre az adott időben. Nagyon érdekes, hogy a „pénzügyi tisztségviselők a mezővárosi hierarchiában csak a gazdálkodás napszámosaiként tevékenykedtek, amíg a város vezetése a bíráskodó jogi réteg kezében volt". Tilcsik György Vas megye liberális és konzervatív erőinek reformkori küzdelmeiről adott ízelítőt. Rendkívül izgalmasan mutatta be az 1843/44. évi országgyűlésre szóló követutasítás kidolgozása során a liberális erőknek a feudális rendszert alapjaiban bomlasztó követeléseit. Sajnos' a 45 pontos követelés leghaladóbb gondolatait nem fogadta el a konzervatív erők által befolyásolt nemesi közgyűlés, s így a kívánt hatás elmaradt, Lasics Judit Szombathelynek az 1860—61-es alkotmányos mozgalom idején, az önkormányzat visszaállításáért folytatott harcáról adott tájékoztatást. Mondanivalójának egyik érdekessége volt Horváth Boldizsárnak, a későbbi második felelős magyar minisztérium igazságügy-miniszterének, mint országgyűlési követnek bemutatása. Vonyó József báró Roszner Istvánnak a 30-as évektől a 2. világháború kezdetéig terjedő politikai pályafutását vázolta. Az előadás hasznos adalék volt a Gömbös-féle totális fasiszta állam kialakítására irányuló törekvések személyi bázisának jobb megismeréséhez. Bencze Géza előadásából a mihályi szénsavüzem történetét és a szénsavgyártás folyamatát ismerhettük meg. Többek között megtudhattuk, hogy az 1970-es é/ékben hazánk a világ legjelentősebb széndioxidgáz felhasználói sorába emelkedett, s a szifonpatrongyártásban a répcelaki üzem a világon az első helyre lépett. Bankíts István Megújulási kísérletek a Vas megyei pártszervezetek munkájában (1950—1956) címmel kitűnő kritikai érzékkel adott tudományos elemzést e hibákkal terhes korszakról. Egyben felhívta a figyelmet az egysíkú szemléletet eloszlató, a világosabb látást elősegítő helytörténeti kutatások jelentőrségére. A konferencia egészében véve kitűnő népszerűsítője volt a levéltárnak, mint tudományos intézménynek, kutatóhelynek, s közművelődési bázisnak. Elősegítette a színvonalas, s így a hazai történettudomány számára is értékes, heilytörténetírás reális értékelését és megbecsülését. Sáry István $5