LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Levéltári napok, konferenciák - Major Zoltán László: Levéltári Napok - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, 1986. május 6–9. • 1986. [LSZ 1986/3. 97-98. p.]
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár 1986. május 6—9. A 10. alkalommal megrendezésre kerülő Hajdú-Bihar megyei Levéltári Napoknak külön ünnepélyességet kölcsönzött Debrecen várossá válásának 625. évfordulója. Programunk ráirányította a figyelmet a levéltári források sokszínűségére, felkeltette az érdeklődők figyelmét, közvetítette az újabb levéltári tudományos kutatások eredményeit. Rendezvényeink a hagyományteremtés méltó folytatásának bizonyultak a levéltári források és a kiadványmegvitatás tekintetében. Nemcsak Debrecenben, hanem Hajdúböszörményben és Püspökladányban is tartottak a levéltári dokumentumok elemzése alapján értékes előadásokat ebből az alkalomból. Az érdeklődés felkeltésében kiemelkedő szerepe volt a megyei napilapnak, amely végig figyelemmel kísérte a rendezvényeket, s a program első napján levéltári oldalt jelentetett meg. Ezeken a hasábokon Gazdag István Debrecen város kiváltságleveleiről, Mervó Zoltánné A kuruzsló hóhérról, Rácz István A debreceni nemesekről, Filep Tibor pedig Barta Boldizsár Rövid Chronicájáról írt. A Levéltári Napok megnyitójára május 6-án Debrecenben a Szakszervezetek Hajdú-Bihar Megyei Tanácsa székházában került sor, ahol Szekeres Antal, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője megnyitóbeszédet mondott. Az évfordulóval összefüggésben kiemelte a levéltár tudományos és közművelődési tevékenységét és a Levéltári Napok megyei eseményének jelentőségét hangoztatta. Bevezető gondolatait Bényei Miklósnak, az MSZMP Debrecen Városi Bizottsága titkárának Debrecen hat évszázada című előadása követte. A városfejlődés vonulatának nagy ívű áttekintése közben az előadó a történelmi haladás fordulópontjait állította előtérbe. Május 7-én szakembereknek tartotta meg Lakos János a Művelődési Minisztérium levéltári osztályának főmunkatársa Levéltári nyilvántartások című előadását. Szólt az iratkezelés és a fondjegyzékek problémáiról, vázolta az ezzel kapcsolatos tervezetek lényegét. Délután Hajdúböszörményben, a Sillye Gábor Művelődési Ház TIT^termében Varga J. János Budapest Főváros Levéltárának főigazgató-helyettese tartott gondolatgazdag előadást A Tiszántúl felszabadítása a török uralom alól témakörből. A külpolitikai háttér megrajzolása után a lényegesebb hadi eseményeket említette, majd a tiszántúli hadműveletekről adott szemléletes képet. Béres András korreferátuma a hajdúság társadalmi és politikai mozgását érzékeltette az adott történelmi helyzetben. A következő napon Debrecen történetének forrásairól hallgathattak az érdeklődők előadásokat a Városi Könyvtár olvasótermében. Gazda László Debrecen történetének tárgyi forrásai, emlékei elemzésekor az előtörténet régészeti leleteitől kezdve a feudális kor mesterségeinek eszközein át az újkori és legújabb kori dokumentumokig jutott el fejtegetésében. Szűcs Ernő Debrecen történetének fotó- és hanganyaga, mint történeti forrás című előadásában a filmtekercseken levő értékes felvételekről és a hangarchívum szerepéről szólt. Geller Ferencné Debrecen sajtóanyaga, mint történeti forrás című előadása a helyi sajtó és a munkássajtó jelentőségét méltatta, Mervó Zoltánné pedig előadásában Debrecen történetének levéltári forrásait tárta az érdeklődő hallgatók elé művelődéstörténeti megalapozással és nagy plaszticitással. . .,• 97
