LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Farkas Gábor: Beszámoló A Dunántúl Településtörténete III. Konferenciáról: Székesfehérvár, 1978. • 1978. [LSZ 1978/3. 791-802. p.]

Mindenekelőtt a város szerepe a távolsági gabonakereskedelemben lett mindinkább súlytalanabb, s ez a szerepcsökkenés az első vasútvonalak megépülésével egyidőben kezdődött el. Gazdasági vonzáskörzete is egyre szűkült. A felgyülemlett kereskedelmi tőke viszont az ipar, köztük a nagyipar megszületését segítette. Kopasz Gábor: A pécsi vas- és gépgyártás 1867 előtt c. előadásában megállapította, hogy a gyáripar feltételei a városban a XIX. század közepe táján jöttek létre. A mecseki szén, a hegyről lezúduló vizek ereje, a több száz kézműves, a kereskedelmi tőkések vállalkozó kedve az ipartelepítésre mind e feltételeket jelezték. A korai vállalkozók közül Madarász Endre, Prick Vince, Haberényi Pál, Forster Antal és János, a Ruprecht testvéreket és a harangöntőket név szerint is említette az előadó, akik a pécsi vas- és gépgyártást megalapozták. Somkuti Éva: Székesfehérvár kereskedelme a XIX. szazad közepén 1849—1867. c. előadásában a kor egyik legizgalmasabb kérdését tette vizsgálata tárgyává. A kereskedelem szerepétől és a kereskedelmi tőke felhalmozásának mennyiségétől függött ekkor egy-egy város fejlődése vagy stagnálása. Az előadó vizsgálta az országos közigazgatási és gazdasági intézkedések helyi hatását, illetve megvalósítását. Megállapította, hogy a kereskedői réteg struktúrája számbelileg változott és átrendeződött a századelő viszonyaihoz képest. A Kereskedelmi Társulat gazdasági tekintetben is elvesztette céhes hegemóniáját, de megőrizte céhes szervezeti formáját. Társadalmi tekintélye nem csökkent, így szerepet játszott a helybeli ás a város határait túllépő országos szociális, gazdasági és kulturális tevékenységekben: vasútépítés, postaforgalom, jótékonysági akciók stb. A társulaton kívüli kereskedelem fontos tényezői: a migráció, a hagyományos ágazatok differenciálódása, az új szakmák megjelenése, a nagykereskedelem, a szállítmányi és bizományi vállalatok kifejlődése, a mezőgazdaság- ipar-kereskedelem összefonódása. A tőkefelhalmozódást, a pénzforgalom gyorsulásának kereskedelmi hatását reprezentálják a pénz-, a hitel- és a biztosító intézetek, a bankok, pl. a Székesfehérvári Takarékpénztár megalakulása és működése. Lendvai Anna: előadásában Nagykanizsa ipar fejlődésének kezdeteiről adott áttekintő képet. Láttuk, hogy a város tőkés iparának kibontakozását a feudális jellegű kötöttségek gátolták. Hiába voltak a céhek szervezetében jó szakmák, azok a fejlődést már nem vitték előbbre, s a kézművesek pauperizálódása a század közepétől fokozódott. A kereskedelmi tőke segítségével létesülnek az első gyári jellegű vállalkozások, majd a banktőkének is lesz szerény szerepe a kapitalista ipar létrehozásában. A gyári vállalkozások élén az élelmi szerfeldolgozás állott. Párniczky Józsefné: Urbanizációs folyamat Székesfehérvárott 1848—1868 között címet viselő előadása a várostörténet szempontjából eddig eléggé elhanyagolt területre hívta fel a figyelmet. Az előadó Székesfehérvár esetében vizsgálta a városiasodási folyamatot. Láttuk, hogy a település a múlt század közepén inkább egy vidéki mezőváros képét mutatta. A városrendezés lassan indult el és tőke hiányában az utcák kövezése, a járdaépítés, a csatornázás s általában az urbanisztikai feladatok megoldása rendkívül vontatottan haladt. Benczéné Nagy Eszter: Zalaegerszeg lakosságának területi mobilitása a XIX. század közepén c. előadását a mezőváros házassági anyakönyveiből vett adatokra és az ebből 795