LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Farkas Gábor: A Dunántúl településtörténete I. 1686–1768: beszámoló a székesfehérvári konferenciáról. • 1975. [LSZ 1975/2–3. 561-570. p.]

az 1695 és az 1715. évi összeirások adatai alapján vont le következtetéseket a baranyai falvak népességére. A plenáris ülés utolsó korreferense Andrasfalvy Bertalan a délkelet-dunántúli népesség sorsáról adott képet a Rákóczi szabadságharc idején. A hozzászólás szerint a Balatontól délre, délkeletre esó' falvakban a török utáni évtizedekben a délszláv népek számbeli súlya érvényesült. Máshonnan is ismert, hogy a rácok a magyarsággal szemben - a kamarilla elnéző magatartása miatt - ellenségesen léptek fel. A magyar nemesség kénytelen volt ellenük fegyveresen beavatkozni. Ebben a szituációban érte a Dunántúlt, -mindenekelőtt a rác veszedelemtől fenyegetett vidékeket - Bottyán János sikeres támadása. A kuruc hadjáratok idején a rác falvak elnéptelenedtek. Lakói jórészt a Dráván túlra menekültek. E nap délutánján a hallgatóság Mórt látogatta meg. A nagyközségi tanács épületében a konferencia résztvevői meghallgatták Marjanek József tanácselnök, országgyűlési képviselő tájékoztatóját a nagyközség múltjáról és jelenéről. A tanácselnök elmondotta, hogy Mór a Dunántúlon a német nemzetiség által lakott egyik legnépesebb község volt, melynek lakói 1688-tól mintegy 100 esztendó'n át népesitették be a települést. A német lakosság hamarosan túlnyomó többségbe került. A németek között módos gazdák, iparosok, kereskedők is voltak. Az asszimiláció rendkivül lassú volt a községben, hisz a nagy többség német, sőt magyar családok elnémetesedésére is vannak adataink. A nemzetiségi különállást szolgálta a német iskola és a katolikus egyház németnyelvüsége is. A 20. században azonban törés keletkezett a nemzetiségi elkülönülés szigetén. A magyar lakosság növekedni kezdett, de a magyar nemzeti érzés is egyre több móri német család jellemzó'je lett. Az ellenforradalmi rendszer alatt a szélsőjobboldali eszmék elterjesztéséhez nagy agitációra volt már szükség. Ez pedig nem is nemzetiségi alapon történt. 1945-ben 80 német család kitelepitésére került sor. Ma a nemzetiségi lakosság kb. 25%-át alkotja a nagyközség népességének, de a német nevű családok száma sokkal több. A fiatalok ma már alig, vagy egyáltalán nem beszélnek németül. Az elmúlt években az iskolákban a német nyelvoktatást is nehezen lehetett megszervezni. A gyors asszimilációt a német lakosság elkülönültségének megszüntetésében, az iparositás hatásában lehet keresni. Persze közrejátszott ebben az 1945-1949 közötti években a német nemzetiségi lakosság iránt táplált bizalmatlanság is. Ma azonban ennek nyoma sincs. "A kormány nemzetiségi politikája következetesen érvényesül Móron, és igyekszünk megmenteni minden kulturális értéket, amelyet ez a nép a múltban alkotott. " Mórt a szorgalmas német lakosok tették gazdaggá, naggyá. Ma pedig velünk együtt dolgoznak ó'k is szülőföldünk felvirágoztatásáért, a hamarosan várossá fejlődő Mórért. - fejezte be ismertetését a nagyközségi tanácselnök. Másnap, 27-én délelőtt három szekcióülés keretében folyt a tanácskozás. Az elsőn Heckenast Gusztáv

elnökölt, és Maksay Ferenc;

A dunántúli településrendszer a 17-18. sz. fordulójáig cimmel tartott előadást. Maksay többek között utalt arra, hogy a Dunántúl középkorvégi településszerkezetére a kifejlett feudalizmus viszonyai közé való teljes 563