LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Kiállítások - Bendefy László: A magyarországi földmérés története egy kiállítás tükrében. • 1976. [LSZ 1976/2–3. 247-253. p.]
Bendefy László: A MAGYARORSZÁGI FÖLDMÉRÉS TÖRTÉNETE EGY KIÁLLÍTÁS TÜKRÉBEN A Magyar Mezőgazdasági Múzeum (MMM) 1975. november 5-én egy, a hazai kiállitások történetében ritka sikerű tárlatot nyitott meg. A kollektiv jellegű kiállitás anyagát a hazai muzeumok, levél- és térképtárak adták össze, közöttük nem utolsó sorban az Országos Levéltár, melynek régi kéziratos térképanyaga nemcsak darabszáma szerint leghatalmasabb, hanem a mappák tárgykörét illetően is a leggazdagabb térképgyűjteménye hazánknak. A kereken fél esztendeig látogathatott kiállitás szervezését Wellmann Imre 1 , az Országos Mezőgazdasági Múzeum főigazgatőhelyettese szervezte Kotlár Károly múzeumi osztályvezető segitségével. Meg kell állapitanunk, hogy a tisztán magyarországi vonatkozású földmérési és térképészeti kiállitások között ehhez hasonló sikerű és tematikájú rendezvény az országban még nem volt. 1976 április végéig fővárosi és vidéki mérnöki kollektívák, iskolák tanulóitól az egyetemek legmagasabb szintjéig nagy csoportokban keresték fel a kiállítást, ahol a MMM igazgatósága a szakmai vezetésről mindenkor gondoskodott. A rendezők célja az volt, hogy a mai magyar földön, illetve a Magyar-medencében végrehajtott földmérési tevékenységről jól tájékoztató, lehetőleg teljes képet nyújtsanak. Evégből a kiállított anyag (időrendben) a római agrimensorok (orangei és algériai) munkáinak bemutatásával kezdődik. Hasonló tárgyú és pontosságú geodéziai felmérési és kitűzési feladatokat hajtottak végre a római légiók hadmérnökei Pannóniában is. Ezeknek nálunk kevés: alig valamelyes nyoma ismeretes. Kitartó munkával mi is dicsekedhetnénk olyan eredményekkel, mint a svájci, belga, francia, német és spanyol kutatók, akik az egykori római táborok négyzethálós alaprajzának többszörös földalatti megjelöléssel biztositott sarokpontjait tárták fel, és a szögek kitűzésében, s az oldalhosszak meghatározásában e 2000 éves geodéziai munkálatoknak — mai szemmel is — csodálatos pontosságát bizonyíthatták. Nálunk elsősorban Szombathelyen, a régi Savariában és a Keszthely közelében levő Fenék-pusztán, Szőnyben (Brigetioban) és Tácott (Gorsiumban) van komoly esélyünk arra, hogy az egykori légiós táborok föld alatt állandósított sarokpontjai előkerülhessenek. Annál inkább hiszszük ezt, mert a kiállított tárgyak közt Aquincumban előkerült római kori mérnöki műszerek is láthatók. A II. Szilveszter néven pápai trónra került, francia származású Gerbertet (kb. 930, megh. 1003) kortársai nagyhírű matematikus, fizikus és kémikusként ismerték. A kiállításon "Geometria" cimü müvét láttuk. Mivel I. Istvánnak ő küldte el a koronát, feltehetően e nagyjelentőségű könyvet hazánkban is ismerték és a hiteshelyek határjárást végző szerzetes-geometrái talán ebből is gyarapították földmérői tudásukat. Az 1197-ből származó, "füvönosztásról" szóló, veszprémi oklevél (OL) ugyancsak a hiteshelyi geometrák birtokmegosztási tevékenységének tanuja. Részege (Szat-247
