LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Kiállítások - Bendefy László: A magyarországi földmérés története egy kiállítás tükrében. • 1976. [LSZ 1976/2–3. 247-253. p.]
már megyei) falu 1316, 1326 és 1369. évi határjárási oklevelei a gyakori birtokcserék és erőszakos birtokfoglalások miatt szükségessé vált földmérői munkákra utalnak. A XV. században uralkodóink, elsősorban Mátyás királyt kell itt emlitenünk, de gazdag főpapjaink is, felkarolják a csillagászatot. Ezek korai emlékét őrzi a kiállitott castorium és az időmérésre szolgáló homokóra. Nem kevésbé P. Sacrobosconak a holdfogyatkozás időpontjainak meghatározása érdekében végzett számításai, a Föld gömb alakját bizonyitó könyve (1601), továbbá Mátyás meghivására a pozsonyi egyetemen tanitő Regiomontanus poziciómeghatározásait őrző munkái; és valamennyi müvének hasonmás kiadása, végül jóval halála (1476) után szerkesztett meteroscopiuma (1514). Az 1500-as évek első évtizedeit Lazarus Rosetus (Lázár kanonok, Lázár deák) csodálatosan szép és kartográfiailag is megbizható térképének szines hasonmás kiadása képviseli. (A Kartográfiai Vállalat offset-nyomása és kiadása.) A mai térképészeti nyomdatechnika egyik legsikerültebb alkotása. (E térkép még négy további kiadásának egy-egy példánya ismeretes. Ezeket az ELTE Térképtudományi Tanszéke adta ki eredeti nagyságban, de fekete-fehér nyomtatásban. Az MTA Könyvtára kéziratának Ró mer Flóristól származó legelső (1861. évi) katalógusa Lazarus térképének még további hat kiadásról tesz emlitést. Ezek 1945 után nem kerültek elő a bombabiztos rejtekhelyről.) A XVI. század első negyedében már a nagy birtokokkal rendelkező főurak uradalmi geometrákat szerződtetnek nemcsak birtokaik területi állományának rendezésére, hanem földjeik meliorációs feladatainak megoldására is. így a Kanizsay család roppant kiterjedésű birtokai közül a Nyugat-dunántúliaknál adódó mérnöki munkákat 1525-1526 táján (ahogy név szerint ismerjük!) Szombathelyi Benedek rudasmester (= földmérő és épitész) látta el. Ezek a jól képzett mérnökök mocsarakat csapoltak le, vagy halastavakká alakították át azokat; máskor pedig egy-egy vár környékén, védelem céljából — éppen elmocsarasitották a környéket. E munkálatokról talán egyetlen korabeli térképünk sincsen, de ezeket pótló metszeteink vannak; és ide vonatkozó okleveleket az Országos Levéltár, valamint számos megyei levéltárunk szép számmal őriz. . A geometria practica, azaz a gyakorlati földmérés és az asztronómia XV- XVI. századi magyarországi tudományos szintjére részint az e korabeli magyar szerzők müveiből, részint a hazai könyvtárak ilyen nemű könyvészeti anyagából következtethetünk. A kiállitáson látottakból csak néhányat sorolunk fel. A sorozatot Magyarországi György mester "Arithmetica summa tripartita Magistri Georgii de Hungária" cimü, 1499-ben megjelent 20 oldalas müvének 1965. évi hasonmás kiadása vezeti be. Magyarországi vonatkozásai miatt említsük Petrus Apianus "Astronomicum Caesareum", valamint "Cosmographia" cimü munkáit (1539X (P. Apianus ingolstadti egyetemi tanár volt Lazarus Rosetus 1528. évi térképének fába metszője és kiadója.) . Különösen érdekes volt Regiomontanus kéziratát Melanchton előszavával látnunk; (posthumus kiadás). Ptolemaiosz 1574. évi "Tabula Daciae et Hungáriáé" ... cimü Magyarország-térképe egyike legkorábbi mappáinknak. Gergely pápa kis kalendáriuma (1571-ből) legalább akkora ritkaságnak számit, mint Zalkái (Szalkay) László tudós váci püspök, majd 1520-ban kancellár, 1524-től esztergomi érseknek a mohácsi csata hősi halottjának geometriára vonatkozó iratai és marginális jegyzetei. Szalkay pataki iskolás korában (1490) jegyezte fel Kisvárdai János baccalaureus professzor 248
