LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Erdész Ádám: Írás – forrás – történelem : Közművelődési munka az MNL Békés Megyei Levéltárában. Levéltári Szemle, 63. (2013) 4. 72-79.
Erdész Adóm deklődést. Egy-egy ilyen kis konferencián 40—60 érdeklődő vett részt. A célzott, sokszor személyes meghívásokkal arra törekedtünk, hogy a település értelmiségéből, döntéshozói pozícióban lévő személyiségeiből is minél többen jelen legyenek. Az önkormányzattól elnyert pályázatnak köszönhetően az előadásokat és a hozzászólásokat követően mindig vendégül láttuk a megjelenteket. A kötetlen beszélgetések szerves és fontos részei voltak a rendezvénynek. Először csak a 10 000 lakos feletti településekre akartuk elvinni az innováció történeti meghatározóit kutató konferenciát, de aztán kicsit kibővítettük a kört és 2009 és 2011 között összesen 11 településen jártunk. Az elnyert pályázat meglehetősen nagy tempót diktált, így sajnos a prezentációkon és egy-két leírt előadáson, rövid felvételen kívül nem maradt dokumentáció, ami sajnálatos, mert ebben a sorozatban komoly szakmai tartalom rejlett. Harmadik nagyobb kőrútunk ugyancsak az önkormányzat pályázatához kapcsolódott. Civil szervezeteknek hirdettek programcsomagokat, ahol például egy csomagban szerepelt a színház, a bábszínház, a múzeum és a levéltár által felkínált programok sora. A nyertes civil szervezetek a megyei önkormányzattól jelentősebb összeget nyertek a maguk által megrendezni szándékozott és a felkínált programokra. Az elnyert összegből megrendelték a levéltár kínálatából kiválasztott programot. Programjainkból a családfakutatás gyakorlatát bemutató foglalkozás váltotta ki a legnagyobb érdeklődést. 32 civil szervezettel találkoztunk, részben a levéltárban, részben külső helyszínen. A külső helyszíneken váltakozó sikerrel szerepeltünk. Tekintve, hogy ebben az esetben nem a levéltár volt a szervező, a mi szereplésünk olykor egy nagyobb helyi programsorozatba illeszkedett, s néha a mellékszereplő pozíciójába csúsztunk. Akadt egy hasonló programsorozat, amelyet a civil szervezetek és az érdeklődők mellett az iskoláknak is kikínált a megyei önkormányzat programirodája. E program extravagáns eleme az volt, hogy a résztvevőknek saját zsebből, néhányszáz forintért jegyet kellett venniük a rendezvényekre, például a levéltárosok érdekesnek és színesnek ígért előadásaira. A Békéscsabai Jókai Színház Ibsen-házának — 120 fő befogadására alkalmas — kis színpadán negyed- és félház előtt beszéltünk, élénk prezentációs támogatással, az ötvenes évek titkairól vagy éppen a boszorkányperekről. A ritka félház már nagy sikernek számított. Vándorlásaink során sok személyes kapcsolatot alakítottunk ki a helyi kulturális szervezőkkel és a települések vezetőivel, ennek köszönhetően helyi évfordulók alkalmával gyakran fordultak és fordulnak hozzánk segítségért. Tanáccsal, irat- és képmásolatokkal többször részt veszünk az alkalmi rendezvényeken, máskor előadással, emlékbeszéddel járulunk hozzá egy-egy történeti évforduló megünnepléséhez. Arra törekszünk, hogy e rendezvényeken a levéltár neve, szerepe hangsúlyosan jelenjen meg. Népszerűsítő kiadványok A kiadványok kisebb súllyal szerepeltek közművelődési munkánkban Ugyanakkor először ezen a téren jelentkeztünk: 2001-ben — a millennium adta pályázati lehetőségeket kihasználva — adtunk ki egy 407 oldalas album formátumú képeskönyvet, Eékés megye képes krónikája címen. A mintegy 1400 képpel illusztrált megyetörténeti szintézis nyolc évvel később még egy kiadást megért. Egy, kimondottan a közművelődési programunkba illeszkedő sorozatot indítottunk el, Múllidégő mogaikok Eékés megye történetéből címen. A kis formátumú füzetsorozat egy-egy darabja egy szerzői ívnyi szöveget tartalmaz. Érdekes témákat próbáltunk olvasmányosan megírni. Héjjá Julianna \ iáglarlás vege lésifortélyok — kegdőknek címen 19. századi levelek alapján azt írta meg, a polgárlányok hogyan ismerkedtek meg a polgári háztartásvezetés feladataival. Balogh Dorottya a dualizmus kori reklám történetéről állított össze gazdagon illusztrált szép kis füzetet. Sáfár Gyula a Kádár-kori hangulatjelentés ékről 76
