LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Erdész Ádám: Írás – forrás – történelem : Közművelődési munka az MNL Békés Megyei Levéltárában. Levéltári Szemle, 63. (2013) 4. 72-79.

Irás - forras - történelem: Közművelődési munka az Iáékés Megyei Levéltárában írt. Összesen öt füzet látott napvilágot, egyenként 1500 példányban. Pillanatnyilag ez az apró, egy szuszra elolvasható füzetekből álló sorozat forrás hiányában szünetel, de szeret­nénk folytatni, mert igen jó visszhangokat váltott ki. A népszerűsítő kiadványok közé tar­tozott egy kicsiny, mindössze két és fél szerző ívre rugó megyetörténet, amely a megyejárás című kiállítás sorozatot zárta le. Sajtó és nyilvánosság A közművelődési program sikerének, a levéltár szélesebb körben való megismertetésének kulcskérdése volt a nyilvánosság kiszélesítése. Két területen kellett dolgozni, az egyik ma­gától értetődően rendezvényeink sajtónyilvánosságának bővítése, a másik pedig a saját saj­tójelenlét megteremtése volt. A programjaink számának gyarapodása önmagában is fokoz­ta a sajtó figyelmét, személyes kapcsolatok kiépítésével ezt sikerült is érdemi jelenlétté formálni. A helyi írott és elektronikus sajtóban vált intenzívvé jelenlétünk. Például a Megye­­járásróf X/ értékalapú konferenciáról mindig volt tudósítás, iskolásoknak szánt programja­inkról ugyancsak. Volt egy érdekes kísérletünk is: a megyei önkormányzatnak 207 és 2011 között havonta megjelent egy bedobós újságja, amelyet a megye minden háztartásába eljut­tattak. A lapban teret kaptak a megyei fenntartású intézmények is, magunk is gyakran sze­repeltünk, hírekkel, levéltári érdekességekről szóló apró színes írásokkal. Fenntartói utasí­tásra egy online felületet is etetnünk kellett hírekkel, olykor naponta - a látogatottságra és a tényleges hasznára vonatkozó kontroliunk nem volt. Mivel Gyula gazdasági életében a tu­rizmusnak nagy szerepe van, gyakran készülnek a város múltját is érintő rádió- és televízió műsorok. Gyakori sajtószereplésünknek köszönhetően gyakorlattá vált, hogy a múltidéző műsorokban mi is sokszor megszólalunk (Zegzugos történelem, A hely). A sajtó felületein saját fórumokat is működtettünk és működtetünk. 2010 és 2013 kö­zött a Gyulai Mírlap című hetilapban Anno címen állandó rovatunk volt. Az írásra vállalko­zó levéltárosok 3500—4000 karakternyi terjedelmű, általában egy képpel illusztrált cikkben idézték fel a város múltjának egy-egy érdekesnek gondolt epizódját, illetve szereplőjét. A sikerültebbeket amolyan történeti tárgyú tárcáknak is tekinthetjük. A cikkek a nyomtatott lap megjelenése után egy héttel kerültek fel az újság online változatára, ahol ma is olvasha­tók. Az újságbeli sorozat befejezése után 2013-ban az egyik helyi televízió — Gyulatv — ké­résére Levéltári barangoló címen egy televíziós sorozatot indítottunk el. A televízió értékőrző műsorában hetente ad le egy levéltárunkban felvett beszélgetést, 8—12 perc terjedelemben. Egy-egy téma és a hozzá kapcsolódó, lehetőleg képes dokumentumok szerepelnek ebben a műsorban. A már leadott anyagok a Gyulatelevízió mellett levéltárunk honlapján is megte­kinthetők. 2014-re, elsősorban az idő hiánya miatt a heti egy megjelenést havi egy alkalom­ra ritkítottuk. Levéltárunk sajtó jelenlétére utal, hogy a 2013. évben 49 tévés jelenlétet re­gisztrálhattunk. Összességében megállapíthatjuk, az elmúlt években levéltárunk közművelődési te­vékenysége gyökeresen átalakult és kibővült. Maradandó és kézzel fogható eredmény az ál­landó kiállítás, az időszaki kiállítás rendezésre alkalmas kiállítási tér és a kapcsolódó előadó­foglalkoztató terem kialakítása. A mi „stratégiaváltásunk” egybeesett az akkori fenntartó erőteljes nyilvánosság felé fordulásával, jószerivel minden ilyen irányú törekvésünkhöz kaptunk forrást. A megyei intézmények mögé szervezett programiroda sok szervezői fela­datot levett rólunk, olyan feladatokat, amelyet csekély létszámunkkal aligha tudtunk volna megoldani. A programok egy része nem munkaidőben zajlott, a Megyejárás rendezvényei közül sok szombatra esett, az ún. értékalapú konferenciák mindig délután félötkor kezdőd­tek, hiszen a meghívottak ilyenkor értek rá. Létszámunkból adódóan a szabad időből elvett 77

Next

/
Thumbnails
Contents