LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Erdész Ádám: Írás – forrás – történelem : Közművelődési munka az MNL Békés Megyei Levéltárában. Levéltári Szemle, 63. (2013) 4. 72-79.
Irás - forras - történelem: Közművelődési munka az Iáékés Megyei Levéltárában írt. Összesen öt füzet látott napvilágot, egyenként 1500 példányban. Pillanatnyilag ez az apró, egy szuszra elolvasható füzetekből álló sorozat forrás hiányában szünetel, de szeretnénk folytatni, mert igen jó visszhangokat váltott ki. A népszerűsítő kiadványok közé tartozott egy kicsiny, mindössze két és fél szerző ívre rugó megyetörténet, amely a megyejárás című kiállítás sorozatot zárta le. Sajtó és nyilvánosság A közművelődési program sikerének, a levéltár szélesebb körben való megismertetésének kulcskérdése volt a nyilvánosság kiszélesítése. Két területen kellett dolgozni, az egyik magától értetődően rendezvényeink sajtónyilvánosságának bővítése, a másik pedig a saját sajtójelenlét megteremtése volt. A programjaink számának gyarapodása önmagában is fokozta a sajtó figyelmét, személyes kapcsolatok kiépítésével ezt sikerült is érdemi jelenlétté formálni. A helyi írott és elektronikus sajtóban vált intenzívvé jelenlétünk. Például a Megyejárásróf X/ értékalapú konferenciáról mindig volt tudósítás, iskolásoknak szánt programjainkról ugyancsak. Volt egy érdekes kísérletünk is: a megyei önkormányzatnak 207 és 2011 között havonta megjelent egy bedobós újságja, amelyet a megye minden háztartásába eljuttattak. A lapban teret kaptak a megyei fenntartású intézmények is, magunk is gyakran szerepeltünk, hírekkel, levéltári érdekességekről szóló apró színes írásokkal. Fenntartói utasításra egy online felületet is etetnünk kellett hírekkel, olykor naponta - a látogatottságra és a tényleges hasznára vonatkozó kontroliunk nem volt. Mivel Gyula gazdasági életében a turizmusnak nagy szerepe van, gyakran készülnek a város múltját is érintő rádió- és televízió műsorok. Gyakori sajtószereplésünknek köszönhetően gyakorlattá vált, hogy a múltidéző műsorokban mi is sokszor megszólalunk (Zegzugos történelem, A hely). A sajtó felületein saját fórumokat is működtettünk és működtetünk. 2010 és 2013 között a Gyulai Mírlap című hetilapban Anno címen állandó rovatunk volt. Az írásra vállalkozó levéltárosok 3500—4000 karakternyi terjedelmű, általában egy képpel illusztrált cikkben idézték fel a város múltjának egy-egy érdekesnek gondolt epizódját, illetve szereplőjét. A sikerültebbeket amolyan történeti tárgyú tárcáknak is tekinthetjük. A cikkek a nyomtatott lap megjelenése után egy héttel kerültek fel az újság online változatára, ahol ma is olvashatók. Az újságbeli sorozat befejezése után 2013-ban az egyik helyi televízió — Gyulatv — kérésére Levéltári barangoló címen egy televíziós sorozatot indítottunk el. A televízió értékőrző műsorában hetente ad le egy levéltárunkban felvett beszélgetést, 8—12 perc terjedelemben. Egy-egy téma és a hozzá kapcsolódó, lehetőleg képes dokumentumok szerepelnek ebben a műsorban. A már leadott anyagok a Gyulatelevízió mellett levéltárunk honlapján is megtekinthetők. 2014-re, elsősorban az idő hiánya miatt a heti egy megjelenést havi egy alkalomra ritkítottuk. Levéltárunk sajtó jelenlétére utal, hogy a 2013. évben 49 tévés jelenlétet regisztrálhattunk. Összességében megállapíthatjuk, az elmúlt években levéltárunk közművelődési tevékenysége gyökeresen átalakult és kibővült. Maradandó és kézzel fogható eredmény az állandó kiállítás, az időszaki kiállítás rendezésre alkalmas kiállítási tér és a kapcsolódó előadófoglalkoztató terem kialakítása. A mi „stratégiaváltásunk” egybeesett az akkori fenntartó erőteljes nyilvánosság felé fordulásával, jószerivel minden ilyen irányú törekvésünkhöz kaptunk forrást. A megyei intézmények mögé szervezett programiroda sok szervezői feladatot levett rólunk, olyan feladatokat, amelyet csekély létszámunkkal aligha tudtunk volna megoldani. A programok egy része nem munkaidőben zajlott, a Megyejárás rendezvényei közül sok szombatra esett, az ún. értékalapú konferenciák mindig délután félötkor kezdődtek, hiszen a meghívottak ilyenkor értek rá. Létszámunkból adódóan a szabad időből elvett 77
