LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Vágola Éva: A tanórán kívüli oktatás és az élménypedagógia pszichológiai, pedagógiai szempontjai és előnyei. Levéltári Szemle, 63. (2013) 4. 61-

Vágó l a Éva iskolájának” nevezte el. Véleménye szerint az iskola a társadalom életének tükre, ennek megfelelően le is képezi az élet tereit. Az otthoni, a természeti, az üzleti környezet, a tu­dománnyal, kutatással való viszony itt egyaránt megtalálható. A gyakorlati tevékenységek­hez van konyha, műhelyek, laboratóriumok, műtermek, könyvtár és múzeum. Az ő szem­léletét követjük ma, amikor a tanórát könyvtárban, levéltárban, múzeumban tartjuk meg. Ez a modern gondolkodó a tanterv kialakításánál abból indult ki, hogy a gyermek fejlődni képes és megismerésre képes lény. Nem az az elsődleges cél, hogy nyers ismereteket hal­mozzon föl, hanem, hogy kifejlessze képességeit. Ma úgy gondoljuk, hogy mindez együtt szükséges, hiszen az ismeretek mennyisége is lényeges a differenciált gondolkodás kialakí­tásához. Kétségtelen érdeme továbbá az a megfigyelés, hogy ha a tananyag nem függ össze a gyermek tapasztalataival, akkor formálissá válik. Ha a tanuló érdeklődése megszűnik, az­zal megszűnik az ismeretszerzés belső motiváltsága is. A kívülről kényszerített tananyag, és a fegyelem által kiváltott érdeklődés lerombolja az önálló tapasztalatszerzési kedvet. A bel­ső motivációt ma intrinsic motivációsig nevezzük, mely a szabadon választott cselekvések hajtóereje. Akkor éljük át, amikor azt tesszük, amit akarunk, vagy kedvünk van tenni, és nem kényszerből tesszük, amit tennünk kell. Mark Hepper és munkatársai (1973) egy szoci­álpszichológiai kísérlettel bizonyították, hogy a külső jutalmazás csökkenti, sőt kioltja az intrinsic motivációt! 4 E kutatásnak köszönhetően ma már tudjuk, hogy az osztályozás a természetes tudás- és teljesítményvágy ellen dolgozik. 4 E liot R. S mith-Diane M. M ackie: Szociálpszichológia. Osiris Kiadó, Bp., 2004. 194. 5 Uo. 533. 6 PUKÁNSZKY BÉLA—NÉMETH András: Meveléstörténet. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Bp.—Szeged, 1998. 492. Dewey jelentőségét egyértelműen alátámasztja, hogy nézetei tovább hatottak például az állampolgári nevelés kialakításának területén, valamint tanítványai munkásságában. A polgári demokráciák kiteljesedése következtében az állampolgári nevelés az 1920-as évek­ben vált a neveléstudomány központi elemévé. Dewey koncepciója nyomán előtérbe került az a cél, hogy a fiatal generációk érdeklődését a társadalmi kérdések iránt felkeltsék. Azért tartották fontosnak, hogy a fiatalok a demokratikus jogállam öntudatos, másik emberre fi­gyelni tudó, szabad állampolgárává váljanak. Georg Michael Kerschensteiner fogalmazta meg, hogy a jó állampolgár az, aki ismeri saját és nemzete életét, múltját.5 Dewey tanítványa, William Heard Kilpatrick (1871-1965) pedig az azóta világszerte ismertté vált projektmód­szert dolgozta ki. Ez utóbbinak lényege, hogy a tananyagot a gyerek érdeklődésének meg­felelő, életszerű feladatkörökbe csoportosítják, amelyek feldolgozása önállóan, a tanulók fejlődési sajátosságai, egyéni fejlődési üteme szerint történik.6 Ezt a módszert ma már si­kerrel alkalmazzák bizonyos iskolákban, és adaptálható a közgyűjteményekben folyó okta­tásban is. A pedología, avagy a gyermektanulmányi mozgalom a korszak másik jelentős peda­gógiai-pszichológiai irányzata, melynek szintén sokat köszönhet az élménypedagógia. Ki­alakulása hátterében szerepet játszott a felgyorsult ipari-természettudományos fejlődés, és a 19. századi pozitivizmus, valamint a Lipcsében Wilhelm Wundt által 1879-ben létrehozott első pszichológiai laborban végzett pszichofizikai megfigyelések eredménye, mely által megszületett a tudományos megfigyeléseken és az introspekción (önmegfigyelésen) alapuló kísérleti pszichológia. A gyermektanulmányi mozgalom megteremtője, az amerikai Stanley Hall (1844-1924) volt. Munkásságának óriási érdeme a gyermektanulmányozás tudomá­nyos meglapozása volt. Úgy vélte, hogy a gyermekre vonatkozó ismereteket új diszciplína­66

Next

/
Thumbnails
Contents