LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Fülöp Tamás – Mákos Judit – Szabóné Maslowski Madlen: „Nyitott levéltár – Velünk élő múlt.” Az MNL JNSz Megyei Levéltár történelmi programsorozata általános és középiskolás tanulók számára. Levéltári Szemle, 63. (2013) 4. 55-60.
Tülöp Tamás — Mákos Judit — S^abóné Maslowski Madien jának hatékonyságát, az ismeretek hasznosulását alapjaiban határozza meg. Éppen ezért a hosszabb távú programok kidolgozásához be kell vonni az oktatási intézmények munkatársait, pedagógusait is. Eredeti célkitűzésünk az volt, hogy közelebb hozzuk a 10-18 éves korosztály számára a múltat oly módon, hogy a helytörténetet előtérbe állítva hozzájáruljunk a tanulók helyismereti tudásának bővítéséhez, identitásának, lokálpatriotizmusának megerősítéséhez. A program megvalósítása során azonban kiderült, hogy a sikeres megvalósításon túl sokkal jelentősebb eredményeket értünk el. A foglalkozásokat probléma-centrikus és gyakorlatközpontú módszerek segítségével építettük fel, ügyelve arra, hogy a tanulók minden alkalommal közvetlen módon és változatos formában találkozzanak a levéltári dokumentumokkal, s a belőlük szerzett tudást erkölcsi értékrendjük, önazonosságtudatuk megszilárdításához is fel tudják használni. Tekintettel voltunk a fiatalok életkorára, tanulási sajátosságaira, információ szerzési gyakorlatára, így a lehető legtöbb esetben interaktív foglalkoztató feladatokat, modern oktatástechnikai eszközöket alkalmaztunk, amelyek beszerzésére a pályázat biztosított akkor egyedüli forrást. És bár mind a pályázat kidolgozása, illetve benyújtása, mind pedig a programok lebonyolítása a megszokott munkatervi tevékenységünk mellett jelentős többletfeladatot rótt a kollégákra, olyan tapasztalatokra tehettünk szert a megvalósítás és fenntartás során, amelyeket a jövőben is hasznosítani tudunk. Ma már az is láthatóvá vált, hogy a levéltárak a társadalmi igényekhez igazodó oktatási és közművelődési tevékenységük során újabb kihívásokkal kénytelenek szembenézni. A fiatalok és a társadalom mind szélesebb rétegei a szabadidő eltöltésének egyre kevésbé hagyományos módjait választják, a virtuális világ tágulása jelentősen megnöveli a számítógép, a képernyő előtt töltött időt. A levéltárak oktatási, közművelődési tevékenységének tervezése, megvalósítása során úgy kell a tudásátadás, az ismeretközvetítés módszereit kidolgozni, hogy azok képesek legyenek elérni és fenntartani e célközönség érdeklődését. A levéltárak csak abban az esetben képesek a köznevelés eredményességének és hatékonyságának növeléséhez hozzájárulni, ha megújult formában, a megfelelő fórumokon és nyelven szólítják meg a fiatalokat. Az oktatás technológiájának és módszertanának átalakulását követve, fontos szerep jut a tértől és időtől kevésbé függő oktatási formáknak, az elektronikus úton elérhető oktatási anyagoknak, forrásismertetéseknek, online tananyagokhoz kapcsolódó helytörténeti adatbázisoknak. Modern tananyagok kidolgozásával a közgyűjtemények maguk is képesek lehetnek hozzájárulni az online ismeretszérzés színvonalának, módszereinek fejlesztéséhez, a világhálón megjelenő digitális tartalmak kulturális, tudományos-ismeretterjesztő célú gyarapításához, felhasználási arányának javításához. Tapasztalhattuk, hogy kiemelt szerep jut a levéltárak oktatási tevékenységében a közösségépítő funkciónak, illetve a társadalmi hátrányok csökkentésének, a felzárkóztatásnak és a tehetséggondozásnak is. A közösségfejlesztés egyik leghatékonyabb eszköze a kollektív múlt megismertetése, a közös nemzeti és lokális kulturális örökség közvetítése, a kulturális nevelés. A helytörténeti ismeretek kötetlenebb, foglalkoztató feladatokhoz kötődő játékosabb elsajátítása egyszerre teremt lehetőséget a tehetség kibontakoztatására és a sokoldalú képességfejlesztésre. Természetesen a pályázati forrásoknak a jövőben is meghatározó szerep jut abban, hogy biztosítani tudjuk a hátrányos helyzetű tanulók közgyűjteményekbe való eljutását, illetve abban, hogy a levéltárak is olyan többfunkciós közösségi, oktatási tereket alakíthassanak ki, amelyek a fiatalok érdeklődésének és igényének megfelelően kínálnak vonzó programokat. Módszertani szempontból tehát időszerűvé vált, hogy a „levéltár pedagógia” metodológiáját kidolgozzuk, céljait, eszközeit meghatározzuk, a megyei levéltárakban megkezdett 56
