LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Fülöp Tamás – Mákos Judit – Szabóné Maslowski Madlen: „Nyitott levéltár – Velünk élő múlt.” Az MNL JNSz Megyei Levéltár történelmi programsorozata általános és középiskolás tanulók számára. Levéltári Szemle, 63. (2013) 4. 55-60.

Fülöp Tamás - Mákos Judit - Szabóné M

astowski M

adlen

„NYITOTT LEVÉLTÁR - VELÜNK ÉLŐ MÚLT”

AZ MNL JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI LEVÉLTÁR TÖRTÉNELMI PROGRAMSOROZATA ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLÁS TANULÓK SZÁMÁRA

2010 elején, amikor levéltárunk munkatársaival elhatároztuk, hogy a TAMOP program keretében pályázatot nyújtunk be tanórán kívüli oktatási programok lebonyolítására, intézményünket egy addig járatlan út felé irányítottuk. Akkor már tudtuk, magunk is éreztük, hogy a megyei levéltárakkal kapcsolatos társadalmi elvárások átalakultak; a szakmai megújulás igénye, a „nyitott levéltár” és „szolgáltató levéltár” koncepció gyakorlati megvalósításának szándéka természetszerűleg vetette fel a klasszikus levéltári alapfeladatokon túlmutató tevékenységformák szükségességét. És ha akkor még nem is kristályosodott ki e szakterületek egységes koncepciója, biztosak voltunk abban, hogy a levéltárak korábban nem túl széleskörű társadalmi kapcsolatrendszerének bővítésére, az új felhasználói rétegek megszólítására legalkalmasabb eszközök a közoktatás segítése, a közművelődési, kultúraközvetítői feladatok hangsúlyosabbá tétele lehet.

A fiatalabb, közép- és általános iskolai korosztályok felé nyitás szándéka korántsem csak a jövőbeli felhasználók (döntéshozók), vagy a gyermekek által a szülők megszólításának szűkkeblű igényével társult, úgy véltük, a levéltárak „zárt” világát, az archívumok féltve őrzött kincseit és az intézmények által felhalmozott múltismeretet a jövő generációk számára kell elsősorban bemutatnunk. Magunk számára is kihívást jelentett, hogy olyan oktatási programokat dolgozzunk ki, amelyek a rigorózusabb iskolai tudásátadáson túlmutató formában, a nemzeti és helyi múlt világába úgy kalauzolja el a gyerekeket, hogy azok játékos, könnyedebb, sokszínűbb formában, de hiteles és tudományosan megalapozott módon találkozzanak a helytörténettel. Ma már biztosan állíthatjuk, joggal feltételeztük, hogy a tanulók számára az élmény szerű tudás szerzést közvetlenül a helyszínen, a nem formális tanulási módszerek segítségével biztosíthatjuk a leghatékonyabban.

Szemlélet- és paradigmaváltásra egyszerre volt szükség ahhoz, hogy a levéltárosok és a levéltárak által felhalmozott tudást közvetlen oktatási célokra, a sokoldalú képességfejlesztés, a kulturális nevelés, a társadalmi hátrányok leküzdése érdekében hasznosítsuk. Ehhez biztosítottak egyedi, hamisítatlan miliőt a levéltári források és az általuk reprezentált múlt közvetlen közelsége, a levéltári munka sokrétűsége, az archívumok, a levéltári raktárak „titokzatos” világa.

Az előkészületek részét képezte az iskolák, a tanulók speciális igényeinek felmérése. Célunk ugyanis az volt, hogy az egyes témaköröket, foglalkozásokat, feladatokat, a levéltárban elsajátítandó ismeretek körét a gyermekek képességeihez, felkészültségéhez, valamint az iskolák oktatási-nevelési programjaihoz igazítsuk. E felkészülés a levéltár oktatási program55